Elemzők: az évközi béremelések fenntarthatják a reálbérek további emelkedését

2022. július 29. 09:34
A Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az erőteljes inflációt figyelembe véve is 4 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet 2022-ben.
Elemzők: az évközi béremelések fenntarthatják a reálbérek további emelkedését

Az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is folytatódhat a reálbérek növekedése a második félévben, ha viszont ezek elmaradnak vagy mérsékeltek lesznek, akkor a negatív tartományba kerülhet a reálbérindex - vélekednek a májusi kereseti adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint májusban a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbinál 14,9 százalékkal magasabb, 495 900 forint volt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,6 százalékkal, 342 000 forintra emelkedett.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője, az MTI-nek küldött kommentárjában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően folytatódott májusban is a bérek idei kiemelkedő bérnövekedési üteme. Várakozása szerint az idei bérnövekedési ütem némileg 16 százalék felett fog alakulni. A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit az erős kereslet mellett könnyen érvényesíthetnek is. Az erős áremelési és béremelési dinamikának köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási illetve bérkövetelési igényeket folyamatosan ehhez igazítják a szereplők - figyelmeztet a bankholding vezető elemzője.  Az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 4 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami fogyasztási oldalról továbbra is támaszt ad a GDP-növekedésnek - összegezte prognózisát Horváth András.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője, úgy értékelte hogy a keresetek emelkedése nemcsak a garantált bérminimum és a minimálbér év eleji növelésének és a költségvetési szférában megvalósult - előre beütemezett - fizetésemeléseknek köszönhető, de szerepet játszanak benne a munkaerőhiányból adódó béremelési kényszerek is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bruttó fizetések mediánja például májusban csaknem 100 ezer forinttal maradt el az átlagtól, ami szerinte azért fontos, mert megmutatja, hogy az alkalmazottak fele ennél magasabb, a másik fele pedig ennél alacsonyabb összeget kap. Az infláció további gyorsulása miatt az év hátralévő részében a reálkeresetek növekedési üteme Németh Dávid szerint további lassulást mutathat, azaz gyengülhet a fizetések vásárlóereje, de az év második felében az esetleges évközi béremelések nagyban befolyásolhatják a reálbérindex alakulását. Ha viszont ezek elmaradnak vagy mérsékeltek lesznek, akkor a negatív tartományba kerülhet a mutató - vélekedett a K&H bank szakértője.

 

www.hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

400 ezer fölött a bruttó átlagkereset

2020. május 29. 06:42
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint márciusra - az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások nélkül számítva - 400 ezer forint fölé kúszott a bruttó átlagkereset Magyarországon. A márciusi adatot a koronavírus-járvány gazdasági következményei csak részben érintették.

Védettségi igazolvány: tanácstalan munkáltatók

2021. június 25. 07:56
Sok cégvezető fejében megfordult az elmúlt hónapokban az a gondolat, hogy vajon a világjárvány kellős közepén zavartalanul tudnak-e működni, nem fertőződnek-e meg tömegesen a munkatársaik a koronavírussal, ami akár leállást és hatalmas veszteséget okozhat a vállalkozás működésében. Mivel az oltás az egyetlen hatékony eszköz a fertőzés ellen, joggal jutottak arra a cégvezetők, hogy jó lenne mindenkit rávenni az oltás felvételére. És itt jött az első kérdés: vajon a munkahely további működése érdekében kötelezhetők-e a munkavállalók arra, hogy beoltassák magukat? Ha pedig a dolgozó ezt nem vállalja, akkor alkalmazhatók-e vele szemben szankciók?