A gazdaságfejlesztési miniszter előadásában kiemelte, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés helyreállításának az éve. Szerinte a kormány teljesítette a vállalását, hiszen októberben egy számjegyűre, novemberben pedig 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, miközben a gazdaságban is pozitív folyamatok azonosíthatók:

A magyar növekedés lehet az egyik legnagyobb az EU-ban.

 

Nagy Márton azt is kiemelte, hogy 

 

jövőre az unión belül Magyarországon nőhet az egyik legnagyobb mértékben a gazdaság.

 

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az óvatossági motívum fokozatos oldódásával 10 százalék körülire csökkenhet vissza a háztartások jövedelemarányos megtakarítási rátája, amely a reálbérek növekedése mellett egyre inkább támogathatja a lakossági fogyasztás bővülését. Mindez végső soron a hazai piacra termelő ágazatok termelésének és beruházásainak bővülésében csapódhat le, ezzel is segítve a belgazdaság megerősödését.

 

Mit tervez a beruházásokkal a kormány?

A tárcavezető kiemelte, hogy 2022-ben a teljes beruházási ráta meghaladta a GDP 28 százalékát, a magánszektor beruházásai hozzávetőlegesen 23 százalékot tettek ki. Az idén a beruházási ráta várhatóan 26 százalék körüli szintre mérséklődik az elmaradt állami beruházások miatt. A magánszektor beruházásai gyorsan visszapattantak, és a mutató elérheti a GDP 22 százalékát 2023-ban, valamint a GDP 23-24 százalékát 2024-ben. A kormány célja, hogy a beruházási rátát 25 százalék fölötti szinten tartsa. 

 

Új kormányzati program jön a munkaerőpiacon

A tárcavezető mindezek mellett hangsúlyozta, hogy 2010 óta az aktivitási ráta Magyarországon jelentős mértékben, 56,7-ről 67,3 százalékra nőtt a 15–74 évesek között. Aláhúzta, hogy a gazdaság visszapattanásához arra van szükség, hogy a munkaerő-tartalék kihasználásával tovább bővüljön a foglalkoztatottság. Emiatt az idegenrendészeti törvény, így a vendégmunkások alkalmazásának szigorítása mellett tovább kell aktivizálni a hazai munkaerő-tartalékot, ennek érdekében a kormány célzott programot fog kidolgozni.

 

Tévút is lehet a gazdasági növekedés mindenhatóságára alapozni a jövőt

Alacsonyabb növekedés mellett is prosperálhatnak a fejlett országok, ha társadalmuk az anyagi javak hajszolása helyett a fenntarthatóságot és a szolidaritást tűzi a zászlajára – állapítja meg a gazdasági növekedés mindenhatóságának mítoszát cáfoló véleménycikkében a Reuters.

 

forrás: vg.hu