Emelkedett a nyers tej ára

2017. február 02. 08:23
Tavaly decemberben – az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint – a nyers tej átalagára 6 százalékkal volt magasabb, mint novemberben, és 13 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának átlagárát. Az EU tejfelvásárlása 2017-ben csökkenhet tavalyhoz képest.

Magyarországon a nyers tej országos termelői átlagára kilogrammonként 88,65 forint volt múlt év decemberében. A zsírtartalom 0,01 százalékpontos csökkenése, a fehérjetartalom 0,03 százalékpontos javulása és az alapár 7 százalékos növekedése miatt a nyers tej átlagára 6 százalékkal emelkedett decemberben a novemberihez képest, és 13 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának átlagárát.
A nyers tej kiviteli ára a belpiaci árnál 18 százalékkal magasabb, kilogrammonként 104,67 forint volt 2016 decemberében, 2016 áprilisa óta először csökkent (4 százalékkal) az előző havihoz viszonyítva, az előző év decemberét viszont 31 százalékkal haladta meg. A nyers tej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban 12,5 százalékkal 38,5 euró/100 kilogrammra csökkent.


A németországi Élelmiszer-gazdasági Kutató Központ januári előrejelzése szerint az EU tejfelvásárlása 2017-ben 2,04 millió tonnával (1,3 százalékkal) 150,5 millió tonnára csökkenhet a 2016. évihez viszonyítva. A tejkvótarendszer megszüntetése után egy évvel, 2016 áprilisában megfigyelt 6 millió tonnás tejtermelés-bővüléshez hasonló növekedésre a közeljövőben nem lehet számítani. Az idei év első fél évében a tejfelvásárlás 2,4 millió tonnával (3 százalékkal) lehet kevesebb az előző év azonos időszakánál, amit a második félévben várható enyhe növekedés csak kis mértékben képes ellensúlyozni.

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Így kell adózni az őstermelőknek

2017. február 17. 07:59
Az adóhivatal weboldalán elérhetőek a mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózására vonatkozó idei szabályok – közölte a NAK.

Élelmiszermizéria: Brüsszel véget vetne a vádaskodásoknak

2017. szeptember 29. 09:10
Konkrét akciótervet és folyamatábrát dolgozott ki napokban közzétett útmutatójában az Európai Bizottság (EB) az élelmiszerek „kettős minőségével” kapcsolatban. Az EB részletezi, melyek azok az uniós jogi előírások, amelyeket a tagországoknak a „kettős élelmiszerminőség” vizsgálatakor figyelembe kell venniük, és kitér arra is, milyen egzaktabb módszerekkel állapíthatják meg a különbségeket. A mostani iránymutatásból látható, hogy a bizottság nem vonja kétségbe a „kettős minőség” létezését, de arra törekszik, hogy az ellenőrzéseket tudományos alapokra helyezze. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis egyes tagállamok – például Magyarország is – szakmaiatlan és szubjektív szempontok szerint vizsgálódtak, így eredményeik nem voltak alkalmasak a tényleges helyzet tisztázására.