Emelt összegű családi pótlék milyen jövedelem mellett szűnhet meg?

2018. február 27. 12:23
Emelt összegű családi pótlék folyósítása melletti munkavégzésnél a 3 havi jövedelemkorlátnál a 3 egymást követő hónapban szerzett jövedelem átlaga számít, vagy akkor szűnik meg az ellátás ha a 3 egymást követő hónap mindegyikében meghaladja a kereset a minimálbér összegét. Minimálbért dolgozom, de előző hónapban e feletti összeget kerestem.

 

Rendszeres jövedelemnek az számít, ha Önnek 3 egymást követő hónapban keletkezett jövedelme meghaladja a minimálbér összegét. Azaz a három hónap mindegyikében külön-külön szükséges azt vizsgálni, hogy a jövedelme a minimálbér, mint határ felett van-e. Amennyiben igen, a negyedik hónaptól az emelt összegű családi pótlék folyósítását mindaddig szüneteltetni kell, amíg Ön rendszeres jövedelemmel rendelkezik, tehát ameddig Önnek tartósan a minimálbért meghaladó jövedelme van havi szinten. 

Az Ön esetében tehát, amennyiben a múlt hónapban minimálbér feletti jövedelmet szerzett, azonban ez egy egyszeri alkalom volt, és egyébként a havi fizetése a minimálbért nem haladja meg, ez az egyszeri jövedelemhatár túllépés nem jár az emelt összegű családi pótlék folyósításának szüneteltetésével. 

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Folyamatos az agrárkárenyhítési kérelmek befogadása

2016. szeptember 14. 08:17
A Jobbik a hatalomért és a pénzért tényleg mindenre képes. Saját politikai céljai érdekében képes összevissza hazudozni az agrárkárenyhítésről is, ahelyett, hogy hiteles tájékoztatással segítené a bajba jutott magyar gazdákat. A polgári kormány a gazdák mellett áll, az őket sújtó csapások enyhítésében is. Folyamatos az agrárkárenyhítési kérelmek befogadása és a rendszer fejlesztése, egyszerűsítése.

Munkahelyi perspektíva: hogyan küzdjünk a hatalommal való visszaéléssel szemben

2018. április 03. 08:08
Mostanában elég felkapott téma a Harvey Weinstein nevével fémjelezett szexuális zaklatási ügy, ami dominó effektust indított el világszerte. Ez az írás csak nagyon áttételes szól erről a témáról, sokkal inkább az életünk egyéb viszonyaiban előforduló (Tanár-diák, Főnök-beosztott, Megbízó-szolgáltató) hatalommal való visszaélést veszem górcső alá, és a hozzá kapcsolódó emberi működéssel foglalkozom. Az előző cikkemben az önérvényesítés gyakran téves, negatív megítéléséről írtam, most pedig az a célom, hogy segítséget nyújtsak ahhoz, hogy milyen elvek mentén érdemes beleállni egy ilyen helyzetbe.