Erdőrezervátum a Duna két legendás szigete

2022. január 31. 09:25
A növény- és az állatvilág természetes folyamatait itt az ember semmiféle gazdálkodó tevékenységgel nem befolyásolhatja.
 
Erdőrezervátum a Duna két legendás szigete

Nagyszentjános a Kisalföld keleti részén, Gönyűtől délkeletre, a Bakony-értől keletre terül el. Közigazgatási területén páratlan természeti érték a falutól északra elhelyezkedő két Duna-sziget, az Erebe-szigetek, amelyek a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartoznak.

A legendás Erebe-szigetek neve több száz évvel ezelőtt ragadt rá a területre. Az idősek két történetet tartanak számon a beszédes elnevezés eredetére vonatkozóan.

Egy 16. századi legenda szerint a Magyarországot feldúló török elől menekültek ide a gönyűiek. A sűrű erdők mélyén pedig kelepcébe csalták a félholdasokat: Erre be! Erre be! – kiabáltak a mohamedánoknak. A törökök szerencsétlenségére csak egy keskeny ösvény vezetett a szigetekre, ahol a bátor gönyűi vitézek elbújtak, és sorra levágták a törököt.

A másik történet a helyi hajóshagyományok közel háromszáz esztendős emléke. A 18. században ugyanis a kor dunai hajóit, az úgynevezett bőgőshajókat a gönyűi kikötőbe csak lovakkal tudták bevontatni. A Pest felől érkező hajóknak a keskeny szigetről a lóvontatók így kiabáltak: “Erre be! Erre be!”.

A vadregényes táj történetei mellett a természet világa ma is mesél.

Az érintetlen szigetet erdőrezervátummá minősítették, a növény- és az állatvilág természetes folyamatait az ember semmiféle gazdálkodó tevékenységgel nem befolyásolhatja. A szigetvilág a holtágaival, meredek falú, szakadó partjaival, háborítatlan környezetével kiváló élőhelyet biztosít több védett állatfajnak.

Az Erebe-szigetek madárvilága rendkívül gazdag, közel 100 fajt tartanak számon a tájvédelmi körzetben. A felhők ura itt nem más, mint a réti sas, aki féltve őrzi tojásait valahol az öreg fák lomberdejében. A terület jelentős fészkelő ragadozómadara a barna kánya, az őszi és tavaszi vonulások idején ritkán ugyan, de a halászsas is megfordul itt.

Ez a folyamatosan megújuló világ két, új fürgelábú lakót is idevonzott távolabbi vidékekről.

A vidra a vizes területek csúcsragadozója, jelenléte jól jelzi az élőhely kedvező ökológiai állapotát. A hód is jelen van a területen. Azt, hogy a gönyűi Dunának is hű lakosai a hódok, azt a megrágott és kidöntött fáknál jobban semmi sem bizonyíthatja.

Az Erebe-szigetek egyik famatuzsáleme egy körülbelül száz esztendős fekete nyár. Ennek az idős fekete nyárnak a legvékonyabb ágai is vastagabbak, mint az erdőben általában előforduló fák általában.

Az Erebe-szigetek helyet kapott a Győr-Moson-Sopron megyei értéktárban.

 

Kálmán Kristóf- fotós-videós a napokban a táj fölé reptette drónját és gyönyörű felvételt készített a mesebeli tájról.

https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2022/01/31/erede-szigetek-erdorezervatum/

 

Kapcsolódó cikkek

Vigyázzunk a magyar erdőkre

2020. október 01. 09:13
Az erdőjárók azzal tudnak leginkább hozzájárulni az egészséges erdő fenntartásához, ha mindenki hazaviszi magával a természetjárás közben keletkezett szemetét, a legapróbb, jelentéktelennek tűnő hulladékot is beleértve – hívta fel a figyelmet a megelőzés fontosságára, az erdei életközösség megóvására Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a „Tisztítsuk meg az Országot” program pilot projektjének záró eseményén.

Erdészeti tájékoztató kampány

2021. szeptember 06. 09:01
Az időszakot, amiben most élünk, az erdők, erdőgazdálkodás szempontjából bátran nevezhetjük a változások korszakának. Minden változik: a klíma, az uniós és hazai jogszabályi környezet, az európai klíma- és erdőstratégia, a fapiac, és számos egyéb tényező. Ember, illetve erdész legyen a talpán, aki e változásokból naprakész. Pedig a jól informáltság ma megtérülő, jövedelmező befektetés, ami a felszínen maradáshoz elengedhetetlen. Ehhez kíván hozzájárulni az Agrárkamara ősszel folytatódó erdészeti tájékoztató sorozata 2021. szeptember 16. és november 4. között.