Zambó Péter szerint az erdőkre lehet rekreációs területként, nyersanyag- és élelmiszerforrásként, klímavédelmi eszközként és szén-dioxid-megkötőként tekinteni, miként a vadászat is sokféle tevékenységnek fogható föl, idegenforgalmi attrakciónak éppúgy, mint az erdei ökoszisztéma fenntartását szolgáló eszköznek.

 

Az államtitkár úgy vélekedett, Magyarország büszke lehet arra, hogy az elmúlt száz évben nemzedékek sora gyarapította a zöldvagyont, a természetvédelem kultúráját, és arra is, hogy a szakemberek fáradozásának köszönhetően a kétszeresére nőtt az erdővel borított terület aránya.

A rendezvényen Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tanszékvezető tanára a vadállomány gyarapodásáról tartott előadást. A növekedés mértékét azzal az adattal érzékeltette, amely szerint az utóbbi években egy-egy megyében több állatot lőttek ki, mint a hatvanas években az egész országban. Az afrikai sertéspestis hozzájárult ahhoz, hogy a vaddisznók létszáma harmadával-negyedével visszaessen, de így is csaknem 800 ezer nagyvad élhet belföldön, miközben az ország adottságai alapján a fenntartható maximum 500 ezer körüli lehet.

Az állományok gyarapodását mutatja az is, hogy a kilencvenes évek második fele óta a többszörösére, 400 millió forintról több mint 3 milliárdra nőtt a bejelentett vadkárok összege. Ezek eloszlása nem egyenletes, komolyabb mértékben a megyék kisebb részét érintik, ám ettől függetlenül fontos a csökkentésük, mert a károk megfizetése a gazdaságok fejlesztési forrásainak és munkabérkeretének a rovására megy - hangsúlyozta a MATE oktatója.

 

forrás: kormany.hu