Álláspontjuk szerint:

·       a bizottsági javaslat túlzott mértékben magához vonná a tervezési jogköröket, és kötelező érvényű előírásokat határozna meg a tagállamok számára;

·       az egyes tagállamokban felhalmozódott szaktudás, regionális tapasztalat és széles körű tudományos háttér nem indokolja az erdészeti politika központosítását;

·       az egyes tagállamok már így is rendelkeznek természetközeli erdőgazdálkodási koncepciókkal;

·       a tervezés Brüsszelre történő átruházása nem összeegyeztethető az uniós szerződésekben rögzített kompetenciarendszerrel és a szubszidiaritással, emellett túlzott bürokráciával is fenyeget;

·       az EU 2030-as erdészeti stratégiájának inkább a nemzeti erdészeti stratégiák kiegészítésére (és nem helyettesítésére) kellene összpontosítania (pl. az erdők ellenállóképességének növelése, klímaalkalmazkodás);

·       az EU-nak azt kellene támogatnia, hogy a megújulónak számító fa-nyersanyag fenntarthatóan művelt, európai erdőkből származzon;

·       az EU-nak támogatnia kellene az erdőtulajdonosokat a klímavédelmi hozzájárulásaikért;

·       Németország és Ausztria a fenti bizottsági javaslatot a német elnökség alatt összeállított tanácsi következtetések tükrében vizsgálja, és egy erősebb együttműködést vár el a Bizottság és a tagállamok között.

A közös nyilatkozat magyar nyelven ide kattintva érhető el.

Háttér: Németország (33%) és Ausztria (50%) az EU legjobban erdősült országai közé tartoznak. Németország történetének legnagyobb erdészeti programját hajtja jelenleg végre 1,5 mrd euró összegben, a biodiverzitás, a klímavédelem és a gazdasági szempontok együttes figyelembevételével.

forrás: OEE / www.fataj.hu