Európai és országos szociális párbeszéd

2018. augusztus 01. 07:46
2018 júliusában jelent meg az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) legfrissebb kutatási jelentése az európai és a nemzeti szintű szociális párbeszéd kapcsolatáról. A kutatást végzők az anyag összeállításához a LIGA Szakszervezetek véleményét is kikérték.

Az angol nyelvű kiadvány az európai és a nemzeti szintű szociális párbeszéd kapcsolatát járja körül, egyes ágazatok és 11 ország, köztük Magyarország példáján keresztül. A tanulmány a következő ágazatokat vizsgálja: építőipar, bőripar, vegyipar, étel- és italipar, helyi és regionális önkormányzatok, vasút és kereskedelem.

A főbb megállapítások az alábbiak voltak:

• Ahány ország, annyiféle struktúra; a munkaadók és a munkavállalói szervezeti felépítmények pedig markánsan eltérnek egymástól. Más szóval, míg a szakszervezeti oldal viszonylag tiszta struktúrával rendelkezik – az Európai Szakszervezeti Szövetség és az európai ágazati szakszervezetek tagsági alapon működnek, addig a munkaadói oldal jóval komplexebb a tagsági lehetőségeit tekintve.

• Az európai és a nemzeti szintű szociális párbeszéd kapcsolata kulcsfontosságú az Európai párbeszéd működése szempontjából.
• Az erős nemzeti struktúra mind az alulról építkező, mind a felülről irányított szempontból létkérdés. Az erős struktúra több vizsgált országban is hiányzik vagy hiányos, vagy 2008 óta meggyengült.
• Az európai szociális partnerek arra törekszenek, hogy erősítsék a szervezeteiket, és megfelelő kommunikációt alakítsanak ki a tagszervezetek és az ágazatok között.

A szociális partnerek részvételét a társadalmi párbeszédben a következők befolyásolják:

• szervezeti jellegzetességek (motivációk, elvárások, szakértelem, kapacitás…) és országos szerkezeti keretek (szociális partnerek közötti kapcsolat, munkaügyi kapcsolatok rendszere stb.),

• ágazati jellegzetességek (pl. európai szinten a bőripar kb. 40 000 főt foglalkoztat, még a kereskedelem több mint 30 millió főt),
• az országos szociális párbeszéd (akár ágazatok között) minősége meghatározó az Európai párbeszédben való részvétel szempontjából,
• kapacitás-kérdések (jól működő, jól szervezett szociális párbeszéddel rendelkező országok jobb munkafeltételekről és több forrásról számoltak be, mint azok, akiknél ez nem így van).

Ami a szakpolitikai tanácsokat illeti, a tanulmány a következőket javasolja:

• kulcsfontosságú a gyengébben fejlett szociális párbeszéddel rendelkező országok (ilyen Magyarország is) ágazati szociális partnereinek közvetlen bevonása az európai ágazati párbeszédbe (tréning, kapacitásépítés, tudásátadás, a szakértelem fejlesztése Európai témakörökben),

• ahhoz, hogy a nemzeti szintű szakszervezeteket és munkaadói szervezeteket jobban bevonják az Európai párbeszédbe, fontos, hogy a szervezetek megtalálják azokat a témaköröket, amelyek tagszervezeteiket érdekelhetik.
• bizalmon alapuló személyes kapcsolatok kialakítása különösen fontos azokban az országokban, ahol ellenérzéssel viseltetnek a felek bevonásával szemben,
• miközben az országos munkaügyi kapcsolatok rendszere és a források, kapacitások megléte elengedhetetlen, fontos megvizsgálni egyéb tényezőket, például a tudásátadás milyenségét.
• az Európai Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokban a szociális párbeszéd fejlesztését, ugyanakkor tiszteletben kell tartania az országos szintű és ágazati szociális partnerek autonómiáját,
• az Európai intézményeknek tisztában kell lenniük a szociális párbeszédet érintő komplex kihívásokkal az egyes országokban.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Nem éri meg haraggal elválni a dolgozóktól - elbocsátottnak lenni HR-esként

2018. április 16. 15:08
Egy outplacement program akkor éri el célját, ha megvédi a cég hírnevét, azaz a munkáltatói márkát, de elősegítheti a munkajogi perek elkerülését is. Fontos kérdés, hogy élik meg az érintettek? Ők vajon tényleg érzik-e a szervezet támogatását, valós segítséget ad-e nekik a program? A témában egy olyan érintettet kérdeztünk, aki HR-esként élte át a leépítést. Mit tanulhat egy cég a tapasztalataiból? Az outplacementről testközelből, HR-es szemmel.

Mikor tilos a munkáltatói felmondás?

2018. február 27. 11:37
A munkaviszony felmondása olyan érdekmúlás okán következik be (akár munkáltatói, vagy munkavállalói oldalt tekintjük), amikor a felek egyikének (vagy mindkettejüknek) megszűnik az az érdeke, amely a munkaviszony fenntartását addig szolgálta. A felmondásra azonban nem minden esetben van lehetőség, ennek részletes szabályait a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza – írja az ado.hu.