A kecskét Magyarországon és a világ több körzetében évszázadokon keresztül a „szegény ember tehenének" tekintették, tejét pedig lényegesen alulértékelték, és többnyire csak a családi gazdaságok ellátására használták. A tudomány az utóbbi évtizedekben bebizonyította, hogy a kecsketej hihetetlenül tápanyagdús, vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjét, szénhidrátot, illetve zsírt is tartalmaz, és a tehéntejhez hasonlóan hasznosítják vaj, joghurt, sajt, fagylalt és egyéb termékek előállítására – írja a globenewswire.com.

Azt is tudjuk, hogy kecske a leginkább alkalmazkodó haszonállatok közé tartozik, és a száraz, illetve párás, a trópusi és hideg, valamint a sivatagi és hegyi körülményeket egyaránt tűri.

 

Teje a fentieken kívül jelentős egészségmegőrző hatást is magában rejt, a gyermekélelmezésben pedig gyakorlatilag nélkülözhetetlen eszközt képvisel, mivel részben az anyatejet is képes helyettesíteni. Ez a hatás a kecsketejben magas arányban jelen lévő A2 kazeinnek és a rövid láncú telítetlen zsírsavaknak, illetve az allergén anyagok hiányának köszönhető. A kecsketejalapú gyermektápszer-gyártásra a világ több országában szerteágazó ipar alakult ki, és annak további gyors (évenként 5,9%-os) növekedése várható.

 

A cikk azonban pontatlanul állítja be kecsketejtermelés globális mennyiségét, mivel az európai termelést globálisként állítja be, holott a legnagyobb mennyiségeket (az európainak a többszörösét) az ázsiai és afrikai fejlődő országok állítják elő. A legnagyobb probléma éppen az, hogy ezek a nagy termelő országok nem rendelkeznek megfelelő feltételekkel a feldolgozáshoz, tartósításhoz és nemzetközi forgalmazáshoz.

 

forrás: agroinform.hu