Évente közel százezer madarat ér halálos áramütés Magyarországon, amelyek

természetvédelmi értéke megközelíti az egymilliárd forintot, de eszmei értékük ennél sokkal magasabb lehet,

ezért is szükséges védelmük - hívta fel a figyelmet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn sajtótájékoztatón.

Semjén Zsolt igazi hungarikumnak nevezte, hogy az 1900-as évek elejétől törvényi szinten védik az országban a madarakat. Megjegyezte, hogy míg 1940-ben 8000 gólya élt az országban, 1980-ra számuk - egyebek mellett az áramütések következtében - 4000-re csökkent.

A védelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban a populáció azóta 5000-re bővült, ami jelzi az intézkedések szükségességét - tette hozzá.

Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai egy kijavított és biztonságossá tett gólyafészket helyeznek fel távvezetéket tartó oszlopra Dabas-Gyónban - fotó:MTI

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korszakos jelentőségűnek nevezte a tíz évvel ezelőtti Akadálymentes égbolt-megállapodást, amelyben a környezetvédelmi tárca, az áramszolgáltatók és a madárvédők megállapodtak abban, hogy megpróbálják kiváltani a madarak életét veszélyeztető technológiákat. Szavai szerint az elmúlt tíz évben jelentős volt az előrelépés ezen a területen.

Ismertette, hogy

3500 kilométer hosszú szakaszt tettek védetté a szolgáltatók az áramütés ellen, 120 kilométernyi légkábelt cseréltek földkábelre és 2724 darab láthatósági eszközt helyeztek ki

együttműködve a nemzeti parkokkal és a madártani egyesületekkel.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (b) és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy kijavított és biztonságossá tett gólyafészeknél, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai távvezetéket tartó oszlopra helyeztek Dabas-Gyónban 2018. február 26-án - MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az eseményen az Akadálymentes Égbolt megállapodást aláíró közműcégek képviselői további elkötelezettségükről egy újabb nyilatkozatot írtak alá.

agrotrend.hu