Ezzel a szuper egészséges növénnyel Magyarország látja el fél Európát
2023. március 24. 11:59
Az elképesztő mennyiségben megtermelt torma csaknem 90 százaléka exportra kerül.
A magyar torma keresett külföldön, a termesztés alapvetően egy körzetre koncentrálódik.
A kitűnő minőségű tormából a húsvéti ünnepi asztalra is bátran válasszuk a hazait – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A torma hazánkban őshonos növény
Hazánkban 2022-ben közel 1194 hektár területen folyt tormatermelés, a betakarítási munkálatok októbertől egészen a következő ültetési szezon kezdetéig, azaz márciusig is eltartanak.
A legfrissebb adatok alapján az előző szezonban több mint 10 ezer tonna torma termett idehaza, amely az Európai Unió éves össztermésének közel felét teszi ki.
A szakaszos betakarításnak és a tárolástechnológiának köszönhetően az újtorma betakarításáig nemcsak a hazai piac, hanem az európai piac több mint felének kiszolgálására is elegendő a magyar termés. A hazánkban termelt tormát 80-90%-ban exportáljuk, többek közt Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba, jellemzően friss, lédig formában.
A frissen reszelt torma baktérium- és vírusölő hatású
A tormát a jól ismert – és a húsvéti időszakban kiemelkedően keresett – reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez (uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika, csalamádé stb.) ízesítőként is előszeretettel használják.
A torma jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza.
Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak; fogyasztáskor ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrunkat is erősen ingerli. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma; baktérium- és vírusölő hatású.
A torma hazánkban őshonos növény, főbb termesztőkörzetei korábban Hajdú-Bihar vármegyében, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak, mára azonban szinte egyetlen termesztőkörzete maradt.
Hajdúsági torma – valódi Hungarikum
A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, melyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – ami az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység érintkezésénél terül el.
A homokos öntés- illetve lápos réti talajon az úgynevezett bakhátas termelési technológia teszi egyedivé a Hajdúságban termett tormát. Ezt a tipikusan hazánkra jellemző ültetési technológiát csak ott lehet megvalósítani, ahol a klimatikus adottságok és a talajviszonyok egyaránt adottak.
Itt található a hazai termőterület 96 százaléka, ami több száz családnak biztosít megélhetést.
A termelők a következő évi szaporítóanyagot is maguk állítják elő. Fajták tekintetében olyan tájfajtákkal találkozhatunk, mint a „Debreceni édesnemesként" ismert populációból szelekciós nemesítéssel kialakított Bagaméri fajták (pl. Bagaméri magyar, Bagaméri 93/1, Bagaméri delikát), emellett jelentős területen ültetnek Danavit dán fajtát is.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Magyar siker a nemzetközi sajtversenyen
2024. november 27. 18:31
Taroltak a magyar sajtok.
Magyar éremesővel zárult a Portugáliában megrendezett World Cheese Awards. A magyar kisüzemi és kézműves sajtkészítők 2 arany, 9 ezüst és 8 bronz minősítéssel gazdagodtak.
Az eredmények megerősítik, hogy a magyar sajtkészítők kiváló munkát végeznek.
Pillanatok alatt kész és elképesztően finom a fügeszörp!
2024. augusztus 22. 18:09
Ha sok a füge, készíts belőle szörpöt! Nem csak különleges, de nagyon finom is!
Habár korábban igazi ritkaságnak számított, manapság a füge már egyáltalán nem az a magyar kertekben, és ehhez az időjárásunk változása is nagyban hozzájárul. A füge mindig is a bőség, a termékenység, a béke és a jólét szimbólumának számított, így hát nem csoda, hogy a görög mitológiában Zeusz is fügefává változott, és Buddha is egy fügefa alatt ülve találta meg a megvilágosodást.
