Felmondás védett korúnak, táppénzen lévőnek

2018. november 12. 08:12
A felmondásra vonatkozó speciális esetekkel kapcsolatos kérdéseket intéztek olvasóink szakértőnkhöz; az egyik esetben védett korú munkavállaló határozott idejű munkaszerződésének felbontási lehetőségéről, a másik esetben táppénzen lévő dolgozó határozatlan idejű munkaviszonyának megszüntetéséről érdeklődtek. A kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Felmondás védett korú munkavállalónak

Egy cég 2018. december 31-éig szóló határozott idejű munkaszerződéssel van foglalkoztat egy védett korú, 1956-os születésű munkavállalót. Meg lehet-e szüntetni a dolgozó munkaviszonyát december 31-én, mivel a szerződése lejár, és azt nem szeretné meghosszabbítani a munkáltató? – kérdezte olvasónk.

A határozott időtartamú munkaviszony az Mt. 63. paragrafus (1) bekezdésének c) pontja alapján a határozott időtartam lejártával megszűnik. Ebből az következik, hogy nincs szükség külön intézkedésre egyik fél részéről sem, a munkaviszony minden egyéb körülménytől függetlenül – például várandósság, szülési szabadság, nyugdíjas minőség, védett kor stb. – megszűnik, tehát nem kell felmondást, azonnali hatályú felmondást közölni, vagy közös megegyezést aláírni.

Azaz a munkáltató nem köteles 2019. január 1. napjától továbbfoglalkoztatni a munkavállalót, és ezt a döntését meg sem kell indokolnia – válaszolta szakértőnk.  

Felmondás táppénzen lévőnek

Határozatlan idejű munkaszerződésnél hogyan lehet felmondani a munkaviszonyt, ha táppénzen van a munkavállaló? – szólt a másik kérdés.

A felmondás közölhető a betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, mind a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején, azonban a felmondási idő csak ezek elteltével kezdődhet el (betegség esetén legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy év múltával).

Ilyenkor tehát a munkáltató joggyakorlása nem tilalmazott, azonban annak következménye, a munkaviszony megszűnése nem következik be, mivel a felmondási idő csak azután kezdődhet el, hogy a törvényben rögzített okok megszűnnek. Az így közölt felmondás esetén a munkáltató számára nem ismert, mikor ér véget a tilalmi időszak (például mikor lesz újra keresőképes a munkavállaló), ezért a jognyilatkozatában nem tudja megjelölni a felmondási idő kezdetét, sem annak végét, csak annyit tud közölni, hogy a felmondási idő a tilalom eltelte után kezdődik.

Azaz postai úton nyugodtan kiküldhető az indokolással ellátott felmondás, megjelölve a felmondási idő naptári napjának tartamát azzal a megjegyzéssel ellátva, hogy ezen felmondási idő a keresőképessé válás napján kezdődik meg – ecsetelte szakértőnk.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

A foglalkoztatók 70 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést

2019. január 31. 08:51
Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 13 316 munkáltató 70 százalékánál, az ellenőrzött több mint 54 ezer munkavállalónak pedig a 68 százalékánál a 2018 első kilenc hónapjában tartott ellenőrzéseken, a legtöbb jogsértés a feketefoglalkoztatásból adódott, ami főként az építőipart és a vendéglátást érintette - írja az MTI.

Jön a három műszakos munkarend

2021. szeptember 21. 08:46
Jöhet a három műszakos munkarend, vagy akár a 12 órás beosztás, a túlóra pedig preferált – többek között ilyen tapasztalatokat szereztek eddig a hazai vállalkozások az Európai Unión kívülről érkezett, kölcsönzött munkavállalókkal. A konstrukció azon túl, hogy hatékony megoldást jelent a munkaerőhiányra, nagyon gyors megtérülést hozhat, az adminisztrációs terheket pedig a kölcsönzéssel foglalkozó szolgáltatók veszik át a magyar cégektől.