A munkaügyi perek 70 százalékát a munkavállalók indítják a munkaviszonyuk megszüntetése miatt. Leggyakrabban a megszüntetés indokának valóságát és okszerűségét vitatják az alkalmazottak, de gyakori emellett a diszkriminációra és a joggal való visszaélésre hivatkozás is. A Kúria jogegységesítő tevékenységének legfontosabb eszköze a joggyakorlat-elemzés – mondta Tálné Molnár Erika kollégiumvezető-helyettes egy háttérbeszélgetésen. Legutóbb a joggal való visszaélés tilalmával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot és az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot vették górcső alá – tette hozzá.

Meglepő eredmény, hogy a 2011 és 2015 között vizsgált 310 per csak 20 százalékában állapították meg a bíróságok jogerősen – a joggal való visszaélés tilalma kapcsán – a munkáltatók jogellenességét. Ezek között csak két olyan per volt, amely a munkavállalóval szemben indult joggal való visszaélés miatt – mondta Hajdu Edit kúriai tanácselnök.

Fotó: Kurucz Árpád | MW/Archív

Az elemzőcsoport megállapította, hogy a perekben a joggal való visszaélés esetén a sértett fél csak kártérítést kérhet, és nem kérheti a jogviszonya helyreállítását, vagyis azt, hogy egy nyertes per esetén helyezzék vissza az állásába. „Nem titkolt szándékunk, hogy a jogalkotókra nyomást gyakoroljunk, hogy ezeknél az eseteknél az eredeti munkakörbe visszahelyezést ismét vegyék bele a munka törvénykönyvébe” – tette hozzá a tanácselnök.

A munkaügyi perekben először a megszüntetés indokának valóságát kell a bíróságoknak vizsgálniuk, ha ebben megállapítják a jogellenességet, a diszkrimináció és a joggal való visszaélés bizonyítása már fölösleges. Egy példát említve Hajdu Edit azt mondta: ha van egy felmondás, és annak indoka létszámcsökkentés, akkor a bíróság először megvizsgálja, hogy az jogszerű-e. Ha a létszámcsökkentés megállapítható, de a munkavállaló arra hivatkozik, hogy munkaviszonyának megszüntetése bosszúból, ártási szándékból történt, és ez bizonyítható, akkor a joggal való visszaélés megállapítható. De a mostani esetszámok azt tükrözik, hogy ezt sokszor nem sikerült bizonyítaniuk a munkavállalóknak a peres ügyekben – húzta alá.

Tánczos Rita bírónő, a diszkriminációval kapcsolatos joggyakorlatot elemző csoport vezetője rámutatott: akkor beszélhetünk diszkriminációról, ha valamilyen védett tulajdonság miatt keletkezett hátránya a munkavállalónak (nemi, faji, etnikai, vallási megkülönböztetés). A munkavállalók – csakúgy, mint a joggal való visszaélés tilalmával kapcsolatos perekben – 20 százalékban pernyertesek. A joggyakorlat-elemző csoport azt javasolja a bíróságoknak, hogy a jövőben minden diszkriminációs keresetet az általuk megfogalmazott logikai lépések szerint vizsgáljanak meg.

www.vg.hu