A biomassza egy adott élettérben megtalálható szerves anyagok, azaz a növényzet, az állatvilág, az elhalt szervezetek és a szerves hulladékok összessége, ezáltal folyamatosan termelődő és megújuló energiaforrás. Energetikai célú hasznosítására elsősorban a hagyományos agrárágazatok mező- és erdőgazdasági melléktermékei és hulladékai, valamint az energetikai erdőgazdaság és az energetikai növénytermelés termékei (pl. cukorcirok, cukorrépa) lehetnek alkalmasak. Ide tartozik tehát a tűzifától kezdve az olajos magvakon, illetve azok héján, a szalmán és a hígtrágyán át a kukoricaszárig számos anyag. Az állandó megújulás mellett a biomassza különösen fontos előnyei, hogy széndioxid-semleges, és égése során igen kevés kén-dioxid keletkezik.

 

„A szilárd bio-tüzelőanyagokat, mint például a tűzifát, a faaprítékot, a pelletet és a brikettet minőségi, kémiai és fizikai vizsgálatoknak vetjük alá” – vezet be bennünket a mérések rejtelmeibe Dr. Béres András, az Egyetemi Laborközpont vezetője. – „Vizsgáljuk az elemi összetételt, a nedvességtartalmat, a térfogatsűrűséget, a méretet, a szemcseeloszlást, valamint a por- és törmelék arányát. A tüzeléstechnikai tulajdonságok vizsgálata számos szempont szerint történik. Kiterjed az égéshő- és a fűtőérték-, a hamu- és az illóanyagtartalom meghatározására is.”

 

A laboratórium vizsgálatai tehát igen összetettek és sokrétűek. A kutatók igyekeznek az energiaforrásokat a lehető legtöbb szempontból vizsgálni, és az így kapott információt a felhasználók - illetve többek között például a tüzelőberendezések gyártói -  felé kommunikálni. Ily módon a kialakított egyedülálló tudásanyag-bázis mindannyiunk számára hasznos lehet, hogy megküzdjünk a jelen és a jövő égető energetikai problémáival.

 

„A Vizsgálólaboratórium akkreditált tevékenysége a szilárd bio-tüzelőanyagok minőségének vizsgálata mellett a tüzelőberendezések füstgázemissziójának és szilárdanyag-kibocsátásának mérésére terjed ki” – teszi hozzá Dr. Béres András. Azaz a labor az energiahatékonyság kérdése mellett a levegőtisztaság-védelmi szempontok figyelembe vételével is foglalkozik.

 

Ahogy a magyar kormány 2020. januárjában megjelent Nemzeti Energiastratégiájában olvashatjuk, "Magyarország a megújulós céljaiban bruttó végső energiafogyasztásán belül minimálisan 21%-os (bruttó végső villamosenergia-fogyasztásban 20%) célértéket fogalmazott meg 2030-ra. A fűtési és hűtési szektorban ez az arány elérheti a 30%-ot is, míg a közlekedésben 14% a kitűzött érték."

 

Ezen értékes tudás birtokában - a MATE szakembereinek köszönhetően -  tehát tudományos vizsgálatokon alapuló tudatos döntéseket hozhatunk majd saját otthonunk energiaellátásával, illetve lakásaink fűtésével kapcsolatban.

 

Ez a megjelenés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel történt együttműködés keretében jött létre.

 

forrás: agroinform.hu