Figyelem! Fegyelem! Munkavállalói fegyelem

2018. július 02. 10:19
„Új szereplők rúgták be a munkaerőpiac ajtaját” címmel jelent meg a HRportál oldalán az az írás, amely egy sor olyan, munkavállalói fegyelemmel kapcsolatos problémát vázolt, amely eddig talán nem volt nagy számban jellemző, azonban ezeket (is) kezelni szükséges. A fegyelmezés nem éppen felemelő feladatában, vagy annak támogatásában a HR szerepe óriási, viszont ahhoz, hogy jogszerűen járjunk el, körültekintőnek és alaposnak kell lennünk.
A munkahelyi fegyelem fellazulásának komoly gazdasági következményei lehetnek, de egy biztos, hogy a hatása a vállalati kultúrára és a munkamorálra rendkívül káros és direkt. Ennek elkerülésének érdekében fontos ismerni azokat az eszközöket, amelyek szükség esetén bevethetőek akkor, ha a fegyelmi problémákat, vagy a fellazulás jeleit tapasztaljuk.

A fegyelmezési eszközök tára nem túl széles, de jól igazítható – és kell is igazítani - a kötelezettségszegés vagy mulasztás súlyosságához. A legenyhébb fegyelmezési mód a szóbeli figyelmezetés, amelynek jogi következménye nincs, csupán a munkavállaló viselkedésére, teljesítményére ad negatív visszajelzést. A „szóbeli” elnevezés ellenére, a szóbeli figyelmeztetést érdemes jegyzőkönyvben rögzíteni a későbbi bizonyíthatóság kedvéért. 

A szóbeli figyelmeztetéstől eggyel súlyosabb fegyelmezési forma, az írásbeli figyelmeztetés. Jogi értelembe vett következménye ennek a formának sincs, azonban az írásbeli figyelmeztetést a munkavállaló, amennyiben az abban foglaltakkal nem ért egyet, bírósági úton megtámadhatja. Az írásbeli figyelmeztetésben a munkavállalót tájékoztatni kell arról, hogy milyen módon és milyen határidők betartása mellett tud kifogásolással élni.(Mt. 285.§ (1) és 22.§ (5) ).

A fenti két visszacsatolásra sem határidő sem forma vonatkozásában jogszabályi előírás nincs, de a várt eredmény, ésszerű reakcióidőt, valamint tárgyilagos, tényszerű megfogalmazást követel meg. Annak ellenére, hogy e két formát az Mt. nem szabályozza, előfordulhat, hogy a munkáltató saját belső szabályzatában ezekről rendelkezik (például kialakíthatja, hogy milyen kötelességszegés esetén milyen fegyelmezési formát alkalmaz.)

Ismétlődő vagy súlyosabb vétség

Súlyosabb, vagy sorozatosan előforduló vétségek esetén a munkáltató hátrányos jogkövetkezménnyel járó szankciót is alkalmazhat, illetve a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti.

A két formában közös a határidő fontossága. Az Mt. alapján a fenti szankciók lehetőségével munkáltató az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napig, de legfeljebb 1 évig - bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig - alkalmazhat ilyen jellegű intézkedést. 

De mit is jelent a két határidő? Természetesen nem azt, hogy szabadon lehet választani a két határidő közül. A 15 napos (szubjektív határidő) az azonnali hatályú felmondás okáról való tudomásszerzéssel nyílik meg, míg az 1 éves (objektív) határidő az azonnali hatályú felmondásra okot adó cselekmény befejezésével. A két határidő nem adható össze, tehát, ha egy kötelezettségszegés 2017. január 2-án következett be, és a munkáltató arról csak 2017.december 29-én szerzett tudomást, arra hivatkozva legkésőbb 2018. január 2-ig lehet azonnali hatállyal a munkaviszonyt megszüntetni vagy hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést hozni. Ha előbb szerez tudomást, akkor természetesen a 15 napos határidő érvényesül. További fontos tudnivaló, hogy ha a munkáltató a kötelezettségszegéssel kapcsolatban zárt vizsgálatot folytat, a szubjektív (15 napos) határidő kitolható, azonban a vizsgálat lefolytatásának valóban indokoltnak kell lennie (EBH 2015.M.9.).

A két forma között viszont akad egy releváns különbség: míg az azonnali hatályú felmondás minden munkaviszony esetén alkalmazható, addig hátrányos jogkövetkezmény (pl. ideiglenes átsorolás más munkakörbe, bércsökkentés) csak abban az esetben, ha erre a munkáltatónak munkaszerződés vagy kollektív szerződés alapján felhatalmazása van (Mt. 56.§), vagy ha erről a munkavállalóval valamilyen külön megállapodást köt. Mind az egyoldalúan, mind a megállapodás alapján kirótt büntetésre érvényes, hogy átmeneti változást idézhet elő, illetve pénzbeli büntetés esetén, a büntetés nem lehet több, mint a munkavállaló egy havi alapbére.

Szintén szabály, hogy ugyanazon vétségért nem lehet kétszer büntetni a dolgozót. Tehát nem lehet ugyanazért a vétségért valakinek írásbeli figyelmeztetést adni, majd ugyanezért a jogviszonyát megszűntetni. Természetesen, nem minősül ugyanannak az esetnek, ha valaki sorozatosan elköveti ugyanazt a mulasztást (pl. minden nap késik). 

A szankciókkal szemben követelmény, hogy arányban álljon az elkövetett vétséggel, de a mai munkaerő-piaci helyzet mellett, a munkáltatók valamelyest nehezebb helyzetben vannak, amely a szankciós ingerküszöböket magasabbra teheti. Ez természetesen nem járhat a munkahelyi fegyelem fellazulásával, így másik stratégia lehet, a büntetés helyett (mellett) a munkájukat lelkiismeretesen végzők dicsérete, jutalmazása. Ez abból a szempontból is célravezetőbb, hogy a jól teljesítőkről szabadabban folyhat kommunikáció (pl. hónap dolgozói), mint a fegyelmit kapókról, ugyanis szégyentáblát tilos alkalmazni.
 
 
 
hhrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Újabb kampány indul a magyar tej népszerűsítéséért

2016. március 18. 07:48
Minden eddiginél nagyobb marketingkampány indul a magyar tej népszerűsítéséért - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön, Budaörsön az egyik áruházláncban tartott sajtótájékoztatón.

Cafeteria 2017 - Felkészülni! Nagyot lehet koppanni

2016. szeptember 08. 10:15
Sok kihívást tartogat a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt a 2017-es cafeteriaátalakítás. A cégeknek alaposan át kellene gondolniuk, mit és hogyan módosítanak, ám várhatóan erre sokan nem fognak energiát fordítani. Az új rendszer túl bonyolult, immár alig célzott és nem támogatja az öngondoskodást sem - hangzott el egy szakmai konferencián.