Gazdafilm a dinnyetermelőről, a libatenyésztőről és a borászról

2017. november 15. 10:25
Három magyar gazdánál töltött egy hetet idén nyáron Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor. A „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” című projekt keretében készült három új filmet elsőként a gazdák településein mutatják be.

Rendkívüli kezdeményezés indult júliusban Magyarországon „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” címmel. A művészeti együttműködés keretében Antje Schiffers német képzőművész és Erdődi Katalin kurátor három magyar gazdával dolgozott együtt egy-egy hétig: a Békés megyei Nagykamaráson Sallai János dinnyetermelővel, a hajdúsági Körösszegapátiban Kovács Orsolya libatenyésztővel, valamint a tolnai megyeszékhelyen, Szekszárdon a szőlő- és borgazdálkodással foglalkozó Sárosdi Judittal és Róberttel. Antje Schiffers csereüzletet kínált a gazdáknak: míg ő egy olajfestményt készített a gazdaságról vagy a tanyáról, a gazdákat arra kérte, hogy forgassanak kisfilmet, amiben beszélnek a gazdálkodásról és bemutatják munkájukat.

Az alkotások a különböző ágazatokban és régiókban dolgozó gazdák mindennapjaiba nyújtanak betekintést: Sallai Jánossal a dinnyeszezon feszültséggel teli napjait élhetjük át, a felvásárlási ár alakulásától a budapesti nagybanira való utazásig. Kovács Orsolya és fia, Monok Sándor közösen készített filmjükben a libanevelés nagy gondosságot és szakértelmet igénylő munkájáról számolnak be. Sárosdi Judittal és Róberttel pedig a szőlőszüret utolsó hajráján és családi pincészetük dolgos, a borkészítésen túl borkóstolókkal és vendéglátással teljes működésén osztozhatunk.

A Gazdafilmek éjszakája keretében a filmeket a gazdák településein mutatják be először. A vetítések ingyenesek. A program részeként más európai és afrikai országban készített gazdafilmeket is vetítenek Antje Schiffers gyűjteményéből. Közönség választ, vagyis a látogatók dönthetik el, hogy melyik országra, régióra és gazdára kíváncsiak, például a dél-afrikai borász, a macedón juhász és sajtkészítő, vagy az egykori romániai téeszdolgozók által készített filmeket szeretnék megnézni. A külföldi filmeket eredeti nyelven, magyar tolmácsolással vetítik. A vetítést először november 16-án (csütörtökön) 17 órakor rendezik meg a Nagykamarási Művelődési Házban, míg másnap, november 17-én (pénteken) 17 órától a Körösszegapáti Kultúrházban lehet megnézni a filmeket. Szekszárdon december 2-án (szombaton) 17 órakor kezdődik a program a Babits Mihály Kulturális Központban. A belépés ingyenes.

„Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” (az idegen nyelvű weboldal itt elérhető) kezdeményezés művészeti eszközökkel kutatja és mutatja be a magyar vidék és a mezőgazdaságban dolgozók helyzetét. A közösen eltöltött hét eredményeként születő filmek és festmények nemcsak különböző élethelyzetekbe engednek betekintést, hanem a gazdák meglátásait, vágyait és félelmeit, a gazdálkodás kihívásait és nehézségeit, ám egyúttal örömeit is érzékenyen tükrözik. A nemzetközileg elismert és közel húsz éve falvakban és faluközösségekkel együtt dolgozó német alkotó, Antje Schiffers bevett művészeti stratégiája a barter, aminek értelmében saját alkotásait cseréli mások videóira, szövegeire, és hétköznapi tárgyaira, és így a csereüzleten keresztül a (kortárs) művészethez fűződő elképzelésekre és elvárásokra is rákérdez.
A Magyarországon készült gazdafilmeket és festményeket 2018. januárjában a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban, a nemzetközi CAPP Művészeti Együttműködési Program eredményeit összefoglaló zárókiállításon is bemutatják.

forrás: www.nak.hu


Fotóblog az egyhetes együttműködésekről

Sallai János dinnyetermelő: https://www.szeretekgazdalenni.net/project-04 
Kovács Orsolya libatenyésztő: https://www.szeretekgazdalenni.net/project-05

Kapcsolódó cikkek

Kövér: húzóágazat lett a mezőgazdaság

2017. szeptember 27. 08:07
A magyar agrárium teljesítménye több mint 200 ezer magyar gazda egész éves értékteremtő munkájának eredménye - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Budapesten

Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kihívások a mikro- és kisvállalkozásoknál: mit lehet tenni?

2016. június 30. 09:20
Különböző okokból az európai mikro- és kisvállalkozások vannak a legjobban kitéve a munkahelyi balesetek és megbetegedések kockázatának, a szemben a nagyobb szervezetekkel. Ezért a munkahelyi biztonság és egészségvédelem (OSH) javítása érdekében az EU-OSHA projektet indított, amelynek keretében a politikák, stratégiák és gyakorlati megoldások sikertényezőit igyekszik azonosítani. Közzétették e projekt első szakaszának eredményeit, az érdekelt felek számára pedig szemináriumot tartottak a megállapítások megvitatása érdekében.