Különböző akciók a legtöbb bolthálózat esetében eddig is léteztek, bár sokszor láttunk olyat is, hogy a katalógusban megjelent termékek valójában nem akciósak voltak, csak „szuper árúak” vagy újdonságok – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza az év végéig meghosszabbított kötelező akciózás kapcsán. Kifejtette, az intézkedés akkor igazán hasznos, ha a boltoknak az eddigieken felül kell adni valamit. A tapasztalatok itt vegyesek – mutatott rá –, van olyan, amikor valamilyen ritkán vásárolt terméket akcióznak, és van, amikor a boltok marketingkérdést csinálnak a kötelező akcióból és azt állítják, hogy az előírt 15 százaléknál is többet adnak – írja a Magyar Nemzet.

 

– Ez utóbbi eset segíti a versenyt, és így, ha csak kismértékben is, de támogatja az infláció letörését. Azaz: ha ez a gyakorlat folytatódik, akkor a kötelező akcióknak kisebb hatása mindenképpen van az inflációra és ennek nyomán a fogyasztásra – emelte ki Regős Gábor.

 

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a beszállítók áraira gyakorolt hatás egyszerre rejt lehetőséget és veszélyt – bár ez nemcsak a kötelező akciózásra, hanem úgy általánosságban az egész élelmiszer-kereskedelemre igaz. Az mindenképpen jó, ha a beszállítóknak versenyezniük kell, és ahogy tavaly láttuk, ez a verseny nem mindig elég erős, hiszen az élelmiszeripar áremelései bőven szerepet játszottak az infláció elszabadulásában. Az élelmiszerárak növekedéséért nem csak a kereskedők okolhatók. Ahogy írtuk, egyes élelmiszerpiaci szereplők a ténylegesnél rosszabb forintárfolyamot és tartósan magasabb energiadíjakat áraztak be és akkor sem módosítottak ezen, amikor az általuk kalkulált forgatókönyv nem következett be, illetve az energiaárak csökkentek.

 

Regős Gábor jelezte: a nagy üzletláncoknak piaci erejük van, ami azt jelenti, hogy túlzott árcsökkentésekre is kötelezhetik a beszállítókat (különben nem rendelnek tőlük), ami már az adott vállalkozás működését veszélyezteti – vagy akár kiszoríthatja a magyar termelőket a piacról – figyelmeztetett.

 

A szakértő az árfigyelő rendszer bővítésére vonatkozó kérdésünkre is reagált.  Kedvezőnek nevezte, hogy három fejlesztés – a bővülő termékkínálat, az újabb boltláncok csatlakozása és a területi szűrés lehetősége – is tervben van. Az árfigyelő akkor tudja segíteni a versenyt, ha sokan használják. Sokan pedig akkor használják, ha a köztudatban van, másrészt pedig egyre jobban tudja támogatni a háztartásokat a bevásárlásaik tervezésében. Ebben egyaránt segítséget jelenthet a bevásárlókosár fejlesztése (adott termékkosár összehasonlítása boltonként), illetve a kereshető termékek számának növelése. Mivel az egyes bolthálózatoknál hálózaton belül nem mindenhol azonos az ár (különösen a franchise rendszerű boltok esetében), ezért a területre szűkítés révén valósabb kép kapható, míg több hálózat csatlakozása szintén a versenyt, a háztartások jobb tervezését segítheti.

 

Lapunk arról is írt, hogy a zsugorfláció ellen is határozottan fel kíván lépni a kormányzat.

https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2023/09/trukkoznek-a-csomagolassal-is-erdemes-figyelni

 

Ez a fajta rejtett áremelés két módon jelenhet meg: ha azonos áron kisebb kiszerelésű termékeket hoznak forgalomba, vagy pedig az eddig megszokott minőséget csökkentik.

 

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium – bár a kitűzött inflációs cél nincs veszélyben – mindkét módszer ellen hathatós lépéseket ígér.

 

forrás: agrotrend.hu / Magyar Nemzet