A KSH háromnegyedévi tájékoztatója szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 360 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 368 300 forint volt. A nettó átlagkereset 240 ezer forinton alakult.

Szeptemberben 11,8%-kal voltak magasabbak a bruttó keresetek Magyarországon, mint egy évvel korábban. A keresetek gyors növekedését továbbra is támogatja a jelentős munkaerőhiány, valamint az, hogy a legkisebb béreket (minimálbér és garantált bérminimum) idén is értemben, 8%-kal növelte a kormányzat.

Az általános emelkedés fényét némileg gyengíti, hogy az átlagos kereset-emelkedésnek nagy a szórása. A szociális ellátási szektorban például továbbra is kritikus a helyzet, mindössze 183 ezer forint a bruttó bér, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 237 ezer, míg az építőipar átlaga 288 ezer bruttó.

A nettó keresetek sorrendje is azonos a bruttó keresetekével: a szociális ellátásban dolgozók 121 ezer forinttal kell beérjék (lásd az ábrát), míg a pénzügyi szektorban 416 a nettó keresetek átlaga. A két ágazat kereseti viszonyai között háromszázötven százalékos a különbség! Tájékoztatásul az információ, kommunikáció és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágazatban 400 ezer, az építőiparban 192 ezer, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 158 ezer nettó forint a havi kereset. Hosszabb távon nyugtalanító a nettő fizetések terén az ágazatok közötti három és félszeres bérkülönbség. 

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,3%-os növekedése mellett a reálkereset 7,3%-kal emelkedett. (Vagyis, ha a béremelkedésből - 11,8% - kivonjuk az inflációt, a valós keresetnövekedés az időszakra 7 százalék fölötti).

További adatok itt. 

liganet.hu