Határozott lépésre szánta el magát a Magyar Nemzeti Bank
2024. augusztus 22. 17:51
Jelenleg nagyon kevés cég fektet ilyen fejlesztésbe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a WWF Magyarországgal együttműködésben a legzöldebb megoldás, a természetes élőhelyek helyreállítása mellett döntött; az élőhely-helyreállítások eredményeit bemutató értékleveleket csütörtökön publikálták – ismertette közös közleményében a jegybank és a természetvédelmi szervezet.
A jegybank felidézte: 2019-ben elindított Zöld Programjának harmadik pillére az MNB saját operatív működésének zöldítését célozza. Az MNB 2020-2022 közötti környezetvédelmi stratégiai céljai között a saját működésből fakadó karbonlábnyomának legalább 30 százalékos mérséklése szerepelt, amit 2022 végére sikerült túlteljesíteni, a csökkenés 60 százalékos lett. 2025 végére 75 százalékos csökkentés a célkitűzés a 2019. évi bázishoz képest. Ennek a klímavédelmi vállalásnak a részét képezte az, hogy a fennmaradó éves kibocsátásukat ezzel arányos szén-dioxid-elnyeléssel ellentételezzék.
Az MNB olyan megoldást keresett, ami közvetlenül szolgálja klímasemlegességi céljai elérését, de egyúttal hozzájárul a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek csökkentéséhez és az élővilág állapotának javításához is – hangsúlyozta a közleményben Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.
A WWF által az MNB számára kibocsátott élőhely-helyreállítási értéklevelek a Geszt térségében 27 hektáron megvalósuló őshonos tölgyerdő, valamint a Drávaszentes környékén létrejövő 32 hektáros mocsárgyep-erdő mozaik kialakításának környezeti eredményeit mutatják be. A célként meghatározott szénelnyelés mellett az élőhely-helyreállítás mindkét helyen hozzájárul a talaj regenerációjához, a mikroklíma stabilizálásához, a jobb vízgazdálkodáshoz, az agrárágazat által okozott vegyszerterhelés csökkentéséhez és az időjárási extrémitások, például az erős széllökések hatásainak enyhítéséhez. A rekonstrukciók Magyarország országosan védett területeinek természeti értékét növelik, Geszt esetében a Körös-Maros Nemzeti Park, Drávaszentesnél pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park természetessége javul.
A közlemény idézi Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját, aki kiemelte: élőhelyfejlesztésbe egyelőre azok a cégek fektetnek, amelyek a leginkább élen járnak a fenntarthatóságban, a vállalatok többsége még a karbonsemlegességet és a kibocsátáscsökkentést tekinti kizárólagos szempontnak. Miközben a környezeti krízisek legtöbbször a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a helytelen tájhasználat és a természeti rendszerek pusztulásának együttes hatásaként alakulnak ki, addig a megoldási kísérletek ebből a problémakötegből csak egyetlen elemre, az üvegházhatású gázok kibocsátására fókuszálnak – hívta fel a figyelmet.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Nagy István a Nemzetközi Zöld Héten
2023. február 03. 15:45
A magyar agrárminiszter szakmai látogatáson és egyeztetésen vett részt a berlini Nemzetközi Zöld Héten. Részt vett a 15. Globális Élelmiszer- és Mezőgazdasági Fórumon, a nemzetközi konferencián, ahol hetven mezőgazdasági miniszter vitatta meg a világ agrár- és élelmiszerpolitikájának aktuális kérdéseit.
A fórumon Nagy István a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előtt álló kihívásokról és lehetséges megoldásaikról folytatott kétoldalú tárgyalást a georgiai (Grúzia), a szlovén és az üzbég agrárminiszterrel.
Ukrán gabona: azok az országok sem elégedettek, akik kaptak kárenyhítést
2023. március 29. 11:56
Román gazdaszervezetek "nevetségesen csekélynek" nevezték az összeget.
Románia és Lengyelország is az Európai Bizottságtól vár megoldást az unió piacát vámmentesen elárasztó, a hazai termelőket nehéz helyzetbe hozó ukrán gabonaexport ügyében – mutatott rá Nicolae Ciuca román és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden, egy Bukarestben rendezett lengyel-román gazdasági fórumon.
Ciuca szerint az Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az európai uniós "szolidaritási folyosókon" érkező gabonát nyomon követhetővé tegye.
