Határozott lépésre szánta el magát a Magyar Nemzeti Bank
2024. augusztus 22. 17:51
Jelenleg nagyon kevés cég fektet ilyen fejlesztésbe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a WWF Magyarországgal együttműködésben a legzöldebb megoldás, a természetes élőhelyek helyreállítása mellett döntött; az élőhely-helyreállítások eredményeit bemutató értékleveleket csütörtökön publikálták – ismertette közös közleményében a jegybank és a természetvédelmi szervezet.
A jegybank felidézte: 2019-ben elindított Zöld Programjának harmadik pillére az MNB saját operatív működésének zöldítését célozza. Az MNB 2020-2022 közötti környezetvédelmi stratégiai céljai között a saját működésből fakadó karbonlábnyomának legalább 30 százalékos mérséklése szerepelt, amit 2022 végére sikerült túlteljesíteni, a csökkenés 60 százalékos lett. 2025 végére 75 százalékos csökkentés a célkitűzés a 2019. évi bázishoz képest. Ennek a klímavédelmi vállalásnak a részét képezte az, hogy a fennmaradó éves kibocsátásukat ezzel arányos szén-dioxid-elnyeléssel ellentételezzék.
Az MNB olyan megoldást keresett, ami közvetlenül szolgálja klímasemlegességi céljai elérését, de egyúttal hozzájárul a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek csökkentéséhez és az élővilág állapotának javításához is – hangsúlyozta a közleményben Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.
A WWF által az MNB számára kibocsátott élőhely-helyreállítási értéklevelek a Geszt térségében 27 hektáron megvalósuló őshonos tölgyerdő, valamint a Drávaszentes környékén létrejövő 32 hektáros mocsárgyep-erdő mozaik kialakításának környezeti eredményeit mutatják be. A célként meghatározott szénelnyelés mellett az élőhely-helyreállítás mindkét helyen hozzájárul a talaj regenerációjához, a mikroklíma stabilizálásához, a jobb vízgazdálkodáshoz, az agrárágazat által okozott vegyszerterhelés csökkentéséhez és az időjárási extrémitások, például az erős széllökések hatásainak enyhítéséhez. A rekonstrukciók Magyarország országosan védett területeinek természeti értékét növelik, Geszt esetében a Körös-Maros Nemzeti Park, Drávaszentesnél pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park természetessége javul.
A közlemény idézi Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját, aki kiemelte: élőhelyfejlesztésbe egyelőre azok a cégek fektetnek, amelyek a leginkább élen járnak a fenntarthatóságban, a vállalatok többsége még a karbonsemlegességet és a kibocsátáscsökkentést tekinti kizárólagos szempontnak. Miközben a környezeti krízisek legtöbbször a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a helytelen tájhasználat és a természeti rendszerek pusztulásának együttes hatásaként alakulnak ki, addig a megoldási kísérletek ebből a problémakötegből csak egyetlen elemre, az üvegházhatású gázok kibocsátására fókuszálnak – hívta fel a figyelmet.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
„Hihetetlen űrt töltött be” – emlékezés Schmidt Egon ornitológusra
2023. február 02. 13:47
A Kossuth-díjas író egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életútjáról Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével beszélgettünk.
Schmidt Egon írói munkássága körülbelül száz könyvből áll, de több mint 3500 ismeretterjesztő írása is megjelent. Igazán nagy ismertsége talán mégis a Magyar Rádió Oxigén című műsorának köszönhető, amiben 17 éven át jelentkezett heti rendszerességgel madaras rovatával, az ő jellegzetes orgánumán – fogalmazott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.
Új technológia, amely megmentheti a méheket
2023. június 28. 16:16
Világszerte csökken a méhek száma, ennek kiküszöbölésére egy izraeli vállalat olyan technológiai megoldást fejlesztett ki, amely helyreállíthatja a méhpopulációkat.
A nettomorrow.hu beszámolója szerint a méhek létfontosságúak a világ élelmiszerellátása, valamint a biológiai sokféleség és az ökológiai egyensúly megőrzése szempontjából. Becslések szerint az általunk fogyasztott gyümölcsök és zöldségek csaknem egyharmada a méhek beporzásától függ. Ám a méhpopulációk a világ nagy részén csökkenőben vannak. Az éghajlatváltozás miatt a virágok a szokásosnál korábban, vagy később nyílnak, így a méheknek kevesebb táplálékforrás áll rendelkezésükre a megfelelő időben.
