Hatékonyabb a beporzás, ha nem csak háziméhek vannak a gyümölcsösben
2023. szeptember 19. 16:04
Egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a cseresznye ültetvényeken jelenlévő háziméhek és egyéb méhfajok jelenléte hogyan befolyásolja a termés mennyiségét.
A Göteborgi Egyetem kutatói a biodiverziás egy újabb jótékony hatását tárták fel, melyről a Phys.org is beszámolt. A cseresznyefáknak, mint a legtöbb gyümölcsfának, egy másik fajta pollenjére van szüksége ahhoz, hogy a virágból termés fejlődjön. Emiatt az ültetvényeken minden sorban más fajtát ültetnek, hogy a méhek minél nagyobb eséllyel vigyék át a pollent egyik fajtáról a másikra.
Rovarhotel bambuszpálcákból
Két méhfaj szinergiája
Julia Osterman, a Göteborgi Egyetem biológusa, az Ecology and Evolution című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője a halle-wittenbergi Martin Luther Egyetem német kutató kollégáival együttműködve állapította meg, hogy ha a fákat egynél több méhfaj porozta be, akkor több cseresznyét termettek. Ehhez összesen 17 ültetvényen folytattak megfigyeléseket Németország-szerte.
Néhány termelő háziméheket használt a beporzás biztosítására, míg mások a vadonélő faliméhek ökoszisztéma szolgáltatását vették igénybe. Egyes ültetvényeken mindkét faj jelen volt. A kutatók pedig azt állapították meg, hogy ahol a két méh egyszerre volt jelen, ott szinergiát alkottak a beporzás tekintetében.
Azokon az ültetvényeken, ahol háziméhek és rengeteg faliméh is volt, a virágok 70 százalékából lett gyümölcs. Ahol csak az egyik faj volt jelen, ott akár 20 százalék is lehet ez az arány – mutatott rá Julia Osterman.
Sok termelő már eddig is mindkét fajt használta, főként azért, mert a cseresznyefák korán virágoznak, amikor az időjárás még kiszámíthatatlan. A háziméhek pedig a hűvösebb időben, 12 Celsius fok alatt nem aktívak, ellentétben a faliméhekkel, melyek jobban bírják a csípősebb reggeleket is. Azonban a termésmennyiség látványos növekedése csak mindkét faj jelenlétében következett be, aminek okát a tudósok egyelőre csak találgatják.
Bambuszpálcákból fészek
„Az egyik elmélet szerint a faliméhek jelenléte hatással van a háziméhek táplálkozási szokásaira” – mondja Julia Osterman. „Ez megzavarja őket, és gyakrabban váltanak sort az ültetvényben, amivel javul a kereszt-beporzás a fajták között. Egyelőre csak azt tudjuk biztosan, hogy a két méh közötti kölcsönhatás szinergiát hoz létre.”
EZ TERMÉSZETESEN FONTOS ADAT A CSERESZNYETERMELŐKNEK, AKIK KÖNNYEN BE TUDJÁK VONZANI A FALIMÉHEKET AZ ÜLTETVÉNYEKBE, HA MEGFELELŐ BÚVÓ- ÉS SZAPORODÓ HELYET BIZTOSÍTANAK SZÁMUKRA.
„A faliméhek magányos életmódot folytatnak, és nem készítenek mézet a kaptárakban, mint a háziméhek” – magyarázta Osterman.
A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a rovarok az összegyűjtött pollennel etetik az utódaikat. Szeretnek a cső-szerű helyekre bekúszni, és ott rakják le petéiket. A gyümölcstermesztők tehát bambuszrudak vagy olyan faanyag kihelyezésével segíthetik a megtelepedésüket, melybe lyukakat fúrtak. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy csak egy bizonyos mennyiségű faliméhet lehet ezzel a módszerrel bevonzani, ami után hiába helyeznek ki még több „méhecske hotelt”, nem fog tovább nőni a számuk.
Hasonló eredményeket figyeltek meg mandulaültetvényekben is, és Julia Osterman következő lépésként azt fogja megvizsgálni, hogy ez a szinergiahatás más gyümölcsfákra is érvényes-e, valamint megpróbálja pontosan meghatározni, hogy a két méhfaj hogyan hat egymásra.
Forrás: https://magyarmezogazdasag.hu/Phys.org
Kapcsolódó cikkek
Itt van a bejelentés a Széchenyi Kártyáról
2023. október 30. 18:20
Nagy Márton: 2024-ben is rendkívül kedvező kamattal lesz elérhető a Széchenyi Kártya a kkv-knak.
2024-ben a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a Széchenyi Kártya Program termékei továbbra is változatlan, rendkívül kedvező feltételek mellett lesznek elérhetők a kkv-k számára – közölte ma a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A hétvégi szélvihar számlája: közel 2 milliárd a kár és ez még nem a vége
2023. február 10. 13:13
Hatalmas pusztítást okozott a szélvihar.
A múlt szombati vihar pusztításai megközelíthetik a tavaly január 30-i orkán okozta károkat, amikor közel 3,5 milliárd forint volt a károk összege – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel febr.7.-én, kedden.
A közlemény szerint a február 4-i szélvihar nyomán özönlenek a bejelentések a biztosítókhoz: hétfő estig 13 ezren fordultak a társaságokhoz az okozott károk miatt, de ez a következő napokban várhatóan még jelentősen nő. Az ország egész területére kiterjednek a károk, a települések közül Budapest mellett Pécsről, Kaposvárról, Székesfehérvárból, Tatabányáról, Bajáról, Szekszárdról, Felcsútról, Nyírvasváriból érkezett nagy számú bejelentés.
