Tavaly a kifizetett agrártámogatások értéke meghaladta az 1400 milliárd forintot, ami csaknem háromszorosa a 2010-es 533 milliárd forintnak - emelte ki.

Kifejtette: az új pályázati források felhasználása révén 2900 milliárd forintból folytatódhat az agrárium megújulása. A cél, hogy 2030-ra a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességét átütő mértékben erősítsék a nemzetközi és a hazai piacokon.

 

Kitért arra, hogy a gabonaárak összességében emelkednek az európai határidős piacokon, miután az ukrán, a német és a francia szántóföldeken a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb őszi kalászosra számítanak. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Európai Parlament meghosszabbította az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importját. Annak ellenére tette ezt, hogy világos: a magyar gazdálkodók nem tudnak versenyezni a nemzetközi, nagytőkés oligarchák tulajdonában lévő, több százezer hektáros ukrán gazdaságokkal - hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár megjegyezte, Brüsszel a háborút pénzeli az európai gazdák támogatása helyett, "ezzel agrárválságot okoz, és a béke sem kerül elérhető távolságba".

 

Elmondta, a nyáron kezdődő új, beruházási pályázati felhívások között több a takarmány-, az élelmiszeripar, az állattartás és a kertészetek fejlesztésére ad lehetőséget. A feldolgozóipar, az állattartó telepek megújítására 200-200 milliárd, a kertészeti fejlesztésekre 100 milliárd forintos keretösszeggel hirdettek pályázatot. Év végén jelennek meg a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó felhívások.

 

A júliusban induló magyar európai uniós elnökségi időszakban a legfontosabb cél annak megmutatása, hogy Európa életképességének fenntartásához gazdabarát és tudásalapú mezőgazdasági politikára van szükség - emelte ki.

 

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke közölte, a kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége közös, kétnapos rendezvényén több mint 150 kiállító vesz részt, és több tízezer látogató érkezik.

Az ország legnagyobb szántóföldi kiállításán idén a fenntartható és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó eszközök és módszerek bemutatására helyezték a hangsúlyt - tette hozzá.

 

A Fidesz EP-listájának negyedik helyén szereplő kamarai elnök arról is beszélt, hogy az ágazat előtt újabb érdekérvényesítési lehetőséget nyit meg az, hogy a listán helyet kapott az agrárium képviselete. A felkérés garancia arra, hogy az agráriumot kiemelt, stratégiai ágazatként kezelik - fogalmazott.

"Kell a megerősítés, mert eddig Brüsszeltől nem sok jóra számíthattunk, (...) az uniós bürokraták cserben hagyták a gazdákat akkor, amikor az ukrán gabona előtt szélesre tárták a kapukat, amikor beengedték az unión kívüli, távoli országokból érkező, kétes eredetű termékeket és alapanyagokat" - mondta.

 

"Cserben hagyták a gazdákat akkor is, amikor hadat üzentek az ésszerű állattenyésztésnek és növényvédelemnek. Az intézkedések miatt egyre költségesebb lett a termelés, veszteségessé váltak ágazatok" - jelentette ki.

 

Ennek a kártékony folyamatnak kell véget vetni június 9-én - mondta, arra kérve a jelenlévőket, hogy "erősítsék szavazatukkal az agrárium érdekét képviselő Fidesz-KDNP listát, így tudjuk megfékezni a zöld lobbi ámokfutását".

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke többek között arról beszélt, hogy a magyar gazdák eldöntötték, nem hagyják magukat kiszorítani a nemzetközi piacokról.

Harsányi Zsolt, a gépforgalmazók szövetségének elnöke mások mellett elmondta, idén is megjelennek a kiállításon robotok, amelyek ugyanakkor hozzáértő üzemeltetők nélkül nem sokat érnek. Úgy vélte, egyre biztatóbb az agárgépész utánpótlás helyzete.

 

forrás: kormany.hu