Feldman Zsolt elmondta, hogy az ENSZ kezdeményezésére 2013 óta ünneplik a világnapját a talajnak, amelynek fontosságára, védelmére szükséges ráirányítani a figyelmet. Ugyanis a világ élelmiszereinek 95 százalékát, közvetlen vagy közvetlen úton, a talaj szolgáltatja, de az egészséges környezet, a tiszta víz sem képzelhető el a talajok által biztosított „szolgáltatás” nélkül.

 

2023-tól több, a gazdálkodást érintő, talajok védelmét szolgáló kötelező előírás lépett életbe és az Agrár-ökológiai Programban további arra ösztönző támogatást építettek be, ami jelentős változást hoz a talajainkat érintő gazdálkodási gyakorlatban – jelezte az államtitkár. A nagyobb lejtésű területeken a további talajeróziót gátló művelési előírások, a folyamatos talajtakarás fenntartásának ösztönzése vagy a forgatás nélküli talajművelés pénzügyi ösztönzővel történő elismerése mind ezt a szakmailag nagyon fontos célt kívánják a gazdálkodóknál elérni.

Juhász Anikó, a tárca helyettes államtitkára ismertette, Magyarország földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, ezért különösen fontos az, hogy a termőföldre, a talajra mindannyian rendkívül fontos környezeti erőforrásként és egyben gazdasági tényezőként tekintsünk. Az új Közös Agrárpolitika számos – a talajt is kiemelten érintő – fenntarthatósági szempontot fogalmaz meg, a szakpolitika célja pedig a célok és intézkedések összehangolása.

Idén is folyatódott az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság (MTT) együttműködésében tavaly indult kezdeményezés, melynek során megválasztották az Év Talaját. Az MTT felhívására összesen kilenc pályázat érkezett, a nyertesről a nagyközönség szavazatai alapján döntöttek. A győztes a hódmezővásárhelyi talajszelvény lett, ami az idei, XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Hód-Mezőgazda Tanösvényének talajszelvénye.

 

forrás: kormany.hu