Hogy lehet az, hogy a finnek sokkal több tejet isznak, mint mi?

2017. június 07. 21:18
Kampánnyal növelné a tejtermék-fogyasztást Magyarországon az ágazati terméktanács. Az állami piacvédelmi intézkedésekkel ugyanakkor a tisztességes verseny elérése a cél. Azzal, hogy a kiskereskedelmi láncok is bekapcsolódtak a terméktanács munkájába, hosszú távú stratégiai együttműködés valósul meg a tejágazatban.

Szükség van a tejtermelők összefogására, a feldolgozás és a kereskedelem közös irányítására ahhoz, hogy hosszú távon is biztonságosan nyereségesek legyenek - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tej világnapi rendezvényén. Szerinte fontos, hogy a fiatal gazdák alkalmazzák az innovációt, a kutatási eredményeket, mert ezzel alacsonyabb önköltség mellett termelhetnek és versenyképesebbek maradhatnak.

A magyar tejipari szektor jelentős változásokon esett át az utóbbi időben, csökkent a tej áfája, bevezették az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekáer) és áttértek az online pénztárgépek használatára. Az államtitkár a piacvédelmi intézkedéseket azzal indokolta, hogy a legális piaci szereplők tisztességes versenyben működhessenek, a szürkezónában ügyeskedők pedig kiszoruljanak a piacról.

A 25 éve működő terméktanács munkájába 2014 óta a kiskereskedelmi láncok is bekapcsolódtak, ami hosszú távon stratégiai együttműködést tesz lehetővé a tejágazatban. Az orosz embargó érzékenyen érintette a magyar termelőket, ugyanis az orosz piacról kiszorult tejtermékek dömpingáron jelentek meg a magyar piacon – mondta Mélykuti Tibor, a tej terméktanács elnöke. 

A terméktanács a Tejszív kampánnyal a tejtermék-fogyasztás növelését szeretné elérni. Évente 160 millió forintot szánnak marketingre. Amíg Finnországban egy főre vetítve az éves tejfogyasztás 450-460 liter, addig e mutató Magyarországon 150-160 liter között mozog – tette hozzá az elnök. 

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

„Legyen szexi a mezőgazdaság!”

2018. október 25. 07:50
Ez az agráriumban dolgozó munkáltatók célja. Fontos, hogy a fiatalok ne a gumicsizmával és a trágyalapátolással azonosítsák a mezőgazdaságot. Ugyanis, bár adott esetben ez is az „üzlet” része lehet, ennél mára jóval többről van szó, például gépesített, technológiailag fejlett precíziós mezőgazdaságról. Az agrárium területén is fennálló jelentős munkaerőhiány csökkentéséhez most kell lépni, emelték ki a szakemberek az Agroinform és a HR Portal által rendezett AgroHR konferencián.

„Szívvel, lélekkel élni, dolgozni”

2017. július 24. 07:56
Beszélgetés Ludwig Klára pékkel, a JÓkenyér (Ludwig & Mentesi Kft.) ügyvezető-tulajdonosával