Hogyan lehetne megmenteni a magyar erdőket? A szakemberek már dolgoznak rajta
2024. szeptember 17. 14:24
A folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha.
A klímaváltozás hatására megváltozhat a Mecsek ma ismert képe: nem válik teljesen kopár területté a jövőben sem, azonban egyes fafajok, köztük a bükk és a fenyőfélék visszaszorulhatnak, más őshonos fajták pedig, például a molyhos tölgy és az ezüst hárs előtérbe kerülhetnek. Az idei nyár kánikulai szárazsága nagyon megviselte a Mecseket is, hiszen déli, nyugati lejtőin számos fa levelei összetöpörödtek, ami sok helyen lombhullatás előtti színekkel ruházta fel az erdőt.
A folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha – fotó: Shutterstock
Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta, sok fának a teteje kopasz, letörött vagy teljesen elszáradt.
Ezt fiziológiai szárazsági stressznek hívják, ami azt jelenti, hogy a fában nincs annyi víz, ami a fotoszintézishez, a párologtatáshoz és az anyagcseréhez szükséges lenne. Víz híján a növényben megszakadnak a vízoszlopok, a fa koronájában egyre apróbb levelek alakulnak ki, hogy csökkentse párologtató felületét a növény. Majd szép lassan el is száradnak a levelek a lombkorona csúcsán.
A szakember úgy látja, hogy a folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha, de az erdeink ilyen rövid idő alatt nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A jégkorszakot követően a felmelegedés lassú ütemben, öt-hatezer év alatt zajlott, amihez az őshonos fáink, a bükköseink és a tölgyeseink alkalmazkodni tudtak. Most azonban nem tudják tartani a lépést az éghajlatváltozással.
A Mecsekerdő Zrt. négyhektáros „erdei óvodájában" az erdőgazdaság a jövő reménységeit, bolgár kocsánytalan tölgyet és csert, a hazai csemeték közül pedig mecseki molyhos tölgyet és ezüsthárst nevel.
- A klímaváltozás egyre markánsabb hatása miatt nem várhattunk tovább, ezért néhány erdészszakembert megbíztunk, hogy kerekedjenek fel, és keressék meg olyan őshonos fafajok előfordulásait tőlünk délkeletre eső országokban, amelyek alkalmasak lehetnek Magyarországon is – mondta Ripszám István, hozzátéve, hogy egész Magyarországot nem fogják tudni ellátni külföldi maggal, és ez nem is cél.
Szerinte a fennálló problémára az egyik legjobb megoldás a helyi szaporítóanyag genetikai változatosságának fenntartása: tehát a ma még jobbnak tűnő termőhelyen álló, de már a változás jeleit mutató erdeink kiegészítése a rosszabb termőhelyhez, rosszabb körülményekhez szokott erdőkből gyűjtött makkal.
A bükk és a tölgyek mellett egyre nagyobb szerepük van az elegyfafajoknak: a juharoknak, a kőriseknek, a vadgyümölcsöknek és a hársaknak is, de elsősorban a déli elterjedésű fajok jöhetnek szóba.
Forrás: bama.hu
Kapcsolódó cikkek
Vince-napi borünnep Balatonfüreden
2023. január 23. 12:18
A hatékonyságnövelésen, a megújulási képességen és a termelői-feldolgozói-kereskedői együttműködésen múlik az ágazat jövője – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Balatonfüred-Szőlősi Hegyközség által szervezett Vince-napi borünnepen vasárnap.
A népi hiedelem szerint a január 22-én lemetszett vesszők állapotából következtetnek az idei szüret gazdagságára. A hagyomány szerint a vesszőket vízbe állítják, majd a rügyek mennyiségéből következtetnek arra, hogy bőséges lesz-e a termés - írja az agrártárca. Tavaly az aszály miatt mindössze 2,6-2,8 millió hektoliter mennyiségű, de kiváló minőségű bor előállításához elegendő szőlő termett. Reméljük, az idei jobb év lesz a szőlőtermelők és borászok számára, ehhez a kormányzat többféle támogatással segíti őket – mondta Feldman Zsolt.
A vízügy már a jövő év vízhiányos időszakaira készül
2022. december 22. 11:35
z elmúlt tíz napban a sokéves mennyiséget jelentősen meghaladó csapadék hullott.
Az érkezett árhullámból a lehető legtöbb vizet tartja vissza és tározza a vízügy - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán az MTI-vel.
