Információk a várva várt ÁTK-s pályázatról
2024. március 26. 16:00
A KAP ST vidékfejlesztési pályázatainak ütemterve szerint márciusban jelennek meg a telepkorszerűsítési felhívások, amiket a gazdák csak ÁTK-pályázatoknak hívnak.
Az 1. célterületen belül istállók és állattartáshoz kapcsolódó épületek létesítésére lehet pályázni – forrás: Pixabay
A Magyar Állattenyésztők Lapjában megjelent információk szerint kiemelt területek lesznek az üzemfejlesztések, a zöldenergia előállítását szolgáló, az ammónia-kibocsátást csökkentő és a járványvédelmet növelő beruházások.
Mint az a nyomtatott lapban olvasható: tekintettel arra, hogy a felhívás még nem jelent meg, a közölt információk csak tájékoztató jellegűek, a feltételek még változhatnak. Ám mivel egy pályázat előkészítése több hónapba is telhet, nem árt már most hozzákezdeni.
A lap információi szerint ezúttal is külön lehet majd a kisebb és a nagyobb költségvetésű fejlesztésekre pályázni. Az előbbinél maximum 200 millió, a nagyobb beruházásoknál pedig legalább 200 millió és legfeljebb 5 milliárd forint támogatás igényelhető. A KAP stratégiai tervben e célokra összesen mintegy 200 milliárd forintot, a komplex fejlesztésekre 150, a kisebb beruházásokra 50 milliárdot különítettek el.
Mindkét csoport esetén lesznek ágazati lehatárolások, vagyis külön lehet majd pályázni a baromfi-, a sertés-, a szarvasmarha- és a juhtartóknak, de a kisebb ágazatok (ló, nyúl, méh, csincsilla stb.) számára is lesz elkülönített keret.
A fejlesztéseket négy csoportba sorolták: üzemfejlesztések (1), zöldberuházások (2), az ammónia-kibocsátás csökkentése (3) és járványvédelmi beruházások (4). A négy célterület közül a legnagyobb, csaknem 73 százalékos kerete az elsőnek van, a másodikra a források 20 százalékát, a harmadikra 6, a negyedikre pedig mindössze 1 százalékát lehet majd fordítani.
Az 1. célterületen belül istállók és állattartáshoz kapcsolódó épületek létesítésére, az állategészségügyi státusz javítását, a takarmányozás hatékonyságának növelését célzó fejlesztésekre lehet pályázni.
A 2. célterület keretében állattartó gazdaságok energiahatékonyságának javítására (fűtésre, hűtésre, világítás-korszerűsítésre), megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására (napkollektor, napelem, hőszivattyú telepítése, geotermikus vagy szélenergia, vagy biogáz/biomassza hasznosítása) pályázhatnak a gazdák.
A 3. célterület keretében az ammónia-kibocsátás csökkentését elősegítő beruházások (fedett trágyatárolók építése, meglévő trágyatárolók fedése, padozat kialakítása, tetőszigetelés, istállón belüli korszerűsítés) megvalósítására lehet majd pályázni. E cél-területen belül új gépek és eszközök, technológiák vásárlására, meglévő gépek, eszközök korszerűsítésére van lehetőség, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat.
A 4. területhez a járványvédelmet növelő beruházások és az állatbetegségek kockázatát csökkentő eszközök, gépek beszerzése tartozik. Sertéstartóknak lehetőségük nyílik a farokkurtítás elhagyása érdekében 15 vagy 20 százalékkal nagyobb férőhelyet kialakítani.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Ismertető az őszi vetésszerkezetet érintő HMKÁ-előírások változásairól
2024. augusztus 26. 14:57
Az Agrárminisztérium többször, legutóbb júniusban tájékoztatta a gazdálkodókat az európai gazdatüntetések hatására év közben született uniós szabályegyszerűsítés hazai megvalósításáról.
Ez 2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az agráriumból
2022. december 02. 09:51
A magyar gazdákat számos negatív hatás érte idén, és nem lehet elmenni amellett sem, hogy a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, ugyanakkor legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik az agráriumból. Ezt pedig pótolni kellene - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferenciáján. A szakemberek az agrárfinanszírozás helyzetéről, a hitelkeresletről és a hitelkínálatról, a szektor jövő évi kilátásairól és agrármoratóriumról is beszéltek.
"2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az ágazatból - Ki fogja pótolni?" - címmel tartott előadást Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember előadásában kiemelte, a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, a mezőgazdaságból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - írja a Portfolio. Kifejtette, hogy 2019 óta a termeléshez szükséges alapanyagárak jelentősen, drasztikusan emelkedtek, és jelenleg a bankok magas kamatokkal tudnak dolgozni.
