Kedden közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás részletes júliusi adatait. Az előzetes adatokból tudjuk, hogy az egyenleg júliusban kedvezően alakult, a költségvetésben 255,7 milliárd forint többlet alakult ki – mondta el a Magyar Hírlap megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Hozzátette, kérdés, hogy az elmúlt hónapok deficitjei után elért többletben a bevételi vagy a kiadási oldalnak volt nagyobb szerepe. A korábbi hónapokban ugyanis a bevételi oldal jól teljesített, amelyhez a magas fogyasztás, illetve az infláció járult hozzá főként, a gond inkább a kiadások emelkedésével volt. Így lehetséges, hogy júliusban már a kiadásokat kellett némileg visszafogni. A júliusi adatokban várakozásaink szerint az adóemelések (extraprofitadók, jövedéki adó) hatása még nem jelenik meg – tette hozzá.

A KSH szerdán júniusi kereseti, míg csütörtökön júliusi munkaerőpiaci adatokat közöl. Májusban a bruttó átlagkereset 14,9 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, míg a nettó átlagkereset 15,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Mivel az infláció az adott időszakban 10,7 százalék volt, így a bruttó reálkeresetek még a magas infláció ellenére is növekedtek, a bővülés mértéke 3,8 százalékot tett ki – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.

Az átlagkeresetek dinamikája éven belül jellemzően csak kismértékben változik, így nagy meglepetésre a júniusi adatban nem számítunk. Ami érdekes lehet, hogy a vártnál jóval magasabb infláció miatt a munkavállalók mekkora része kap pótlólagos béremelést. A következő hónapokban várható inflációs adatok alapján nem elképzelhetetlen, hogy az elmúlt években megszokott reálbér-emelkedés megszakad, és az átlagbér reálértéke csökken.

A júniusi foglalkoztatási adaton egyelőre semmilyen válságra utaló jel nem látszott. A foglalkoztatás meghaladta (a háromhavi mozgóátlag pedig megközelítette) a 4,7 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig 3,3 százalékon (a mozgóátlag pedig 3,2 százalékon) állt, azaz a foglalkoztatás a koronavírus előtti szintet is meghaladta, a munkanélküliség pedig ismét a vírus előtti alacsony szinten tartózkodott.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságban ismét több ágazatban munkaerőhiány van. A júliusi adatokban sem várunk a foglalkoztatásban visszaesést, elsősorban a nyári szezonális munkák miatt, bár a mezőgazdaságban elképzelhető alacsonyabb munkaerőkereslet az aszályos időjárás okozta rossz termés miatt.

Csütörtökön ismét dönt a Magyar Nemzeti Bank az egyhetes betéti kamatról. A ráta a múlt héten annak ellenére sem mozdult el 10,75 százalékos szintjéről, hogy a Standard & Poor’s által negatívra módosított kilátás után a forint érdemben gyengült és az árfolyam ismét 400 fölé került. Alapesetben most sem számítunk az egyhetes betéti kamat emelésére, noha az infláció letöréséhez egyértelműen a mostaninál erősebb árfolyamra lenne szükség, hiszen a forint gyengülése önmaga is gerjeszti az inflációt.

https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20220819-elore-ismet-munkaerohiany-van-tobb-agazatban