A kéknyelv-betegség magyarországi jelenléte hátrányosan érintette a hazai élőállatok európai és EU-n kívüli, azaz harmadik országbeli kereskedelmét. A tárgyalások eredményeként a jövőben kedvezőbb állategészségügyi feltételek mellett folytatódhat az élő kérődzők szállítása Ausztrián keresztül Olaszországba, valamint ismételten megindulhat az élő szarvasmarhák szállítása Törökországba.

A kanadai főállatorvossal folytatott megbeszélések alapján tovább bővülhet az exportra engedélyezett állati eredetű termékek köre, így – az engedélyezési eljárások után – az élősertés, a sertéshús és –húskészítmény, valamint a baromfihús és -húskészítmény mellett például marhahúst, nyúlhúst is exportálhatnak majd a magyar előállítók Kanadába.

Az országos főállatorvos a thaiföldi képviselővel folytatott beszélgetés során megerősítette hazánk naposcsibére és keltetőtojásra, libamájra, különböző pulykatermékekre, valamint sertéshúsra vonatkozó exportigényét. Ezért a közeljövőben további tárgyalásokat folytatunk az exportengedélyezésért felelős thai hatósággal.

Hazánk kedvező járványügyi helyzetének fenntartása érdekében az országos főállatorvos az ukrán és a szerb állategészségügyi hatóság vezetésével is tárgyalt. A jövőben Ukrajna a kárpátaljai területek veszettség-mentesítési programjához az Európai Unió által társfinanszírozott, magyarországi veszettség-mentesítési program részeként kap pénzügyi támogatást. A tárgyalófelek megegyeztek a kétoldalú megállapodás részleteiről, az erről szóló szerződést rövid időn belül hivatalosan is aláírhatják.

A szerb és a magyar hatóság vezetője a két országon áthaladó élőállat-tranzitútvonalak biztosítása érdekében folyamatos információcserében állapodott meg. Ennek célja, hogy a környező országokból érkező élőállatokat minél szigorúbban ellenőrizzék. A tárgyalás kiemelt témája volt a rendkívül ragályos bőrcsomósodáskór bulgáriai előfordulása, ami komoly veszélyt jelent a szomszédos országok fogékony állatállományára és megjelenése súlyos gazdasági károkat okozhat.

Forrás: FM