Mint ismeretes, a Zöld Megállapodás keretében az Európai Bizottság által kidolgozott Termőföldtől az asztalig, valamint Biodiverzitás stratégia számos, finoman szólva is ambiciózus, 2030-ig megvalósítandó célkitűzést tartalmaz, így egyebek között:

• a növényvédőszerek kockázatának és/vagy használatának 50%-os csökkentését,
• a talajok tápanyagveszteségének 50%-os csökkentését, ebből következően a műtrágyahasználat 20%-os csökkenését,
• az állattenyésztésben használt antibiotikum-eladások 50%-os csökkentését,
• a művelésből kivont mezőgazdasági területek 10%-ra növelését,
• az ökogazdálkodásba vont területek 25%-ra növelését.

Mint ahogy arra Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója korábban többször felhívta a figyelmet, az Európai Bizottság nem készített semmiféle előzetes hatástanulmányt a javaslataihoz. Bár többen, így például a magyar agrárminiszter, Nagy István is felhívta a figyelmet a lehetséges drasztikus következményekre, a dokumentumokról jelenleg is anélkül zajlik a vita az európai intézményekben, hogy bármiféle fogalmunk lenne azok lehetséges hatásairól a mezőgazdaságra és a fogyasztókra.

– hívta fel a figyelmet Mezei Dávid.

Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a közgazdasági modelleken alapuló elemzés több lehetséges változatot is megvizsgált. Ezek alapján, ha csak az EU-ban hajtanák végre a fent vázolt stratégiát, akkor az unió agrárkibocsátása akár 12%-kal is csökkenhetne 2030-ig. Ha a világon mindenütt, amire kevés esély van, akkor „csak” 7%-kal. Magyarország esetében ez arányosan – 2019-es kibocsátás értékén számolva – legalább 330 milliárd, illetve utóbbi esetben 200 milliárd forintnyi megtermelt érték eltűnését jelentené, mondta Mezei Dávid, aki szerint, az EU exportja, amennyiben a zöld intézkedések egyoldalúan, csak az unión belül kerülnének végrehajtásra, a termelésnél nagyobb arányban, mintegy 20%-kal esne vissza. Mindez mutatja, hogy a termeléscsökkenésen túl a Zöld Megállapodás végrehajtása drasztikusan rontaná az európai, és így a magyar gazdák versenyképességét a világ többi részéhez képest, tette hozzá a szakértő.

Ami az árakat illeti, ha csak az EU-ban hajtják végre a Zöld Megállapodást, akkor az a mezőgazdasági árak 17%-os emelkedését vetíti előre a tanulmány szerint. Ha a világ más részein is, az áremelkedés akár 53%-os is lehet.

– mutat rá Mezei Dávid.

Bár az amerikai tanulmány számos részletében és módszertanában vitatható és vitatni is fogják, abból a szempontból egybevág a Takarékbank előrejelzésével, hogy a Zöld Megállapodás legfontosabb hatása az uniós mezőgazdasági termelés jelentős csökkenése – foglalta össze Mezei Dávid. Noha még folynak a viták a Zöld Megállapodásról, és annak végrehajtásáról az EU-ban, egyértelmű, hogy a termelést korlátozó intézkedések ellen az egységnyi kibocsátásra jutó hozzáadott érték növelésével tudunk védekezni. Így, ha a magyar mezőgazdaság mennyiségi kibocsátása nem is, de az általa előállított érték megőrizhető lehet a jövőben. Ehhez viszont továbbra is egy dologra, mégpedig innovatív beruházásokra van szükség az agráriumban – hangsúlyozta a Takarékbank ügyvezető igazgatója.

agrarszektor.hu