A szaktárca közölte: az erről szóló törvényjavaslatot Nagy István agrárminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek - írja az otpagrar.hu.

A hazai mezőgazdasági kockázatkezelés az egyik legfejlettebb az EU-ban. A növénytermesztés időjárási kockázatait egymásra épülő elemeivel három pillérrel kezeli (agrárkár-enyhítés, növénybiztosítási díjtámogatás, országos jégkármérséklés). Az új, negyedik pillér bevezetésével a termelőknek lehetőségük lesz a piaci zavarokból, áresésekből vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is biztosítani.

A javaslat alapján a krízisbiztosítási rendszerben való részvétel önkéntes és a termelői öngondoskodáson alapul. Működésének lényege, hogy az ahhoz csatlakozott termelő évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizet és adatot szolgáltat a referencia időszaki és a tárgyévi mezőgazdasági jövedelem megállapításához.

Fotó: pixabay.com

Ha a rendszerhez csatlakozó termelő mezőgazdasági tevékenységből származó tárgyévi jövedelme a referencia időszakéhoz képest 30 százalékot meghaladóan csökken, akkor az állam a krízisbiztosítási rendszeren keresztül a kisebb részben termelői befizetésekből, nagyobb részt a jelenlegi Vidékfejlesztési Program (VP) európai uniós kapcsolódó támogatásából álló pénzügyi forrásokból kompenzációt fizet a termelőnek.

A krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő végrehajtási, nyilvántartási és egyéb közigazgatási feladatokat – az agrárkár-enyhítési rendszerben már sokéves tapasztalattal rendelkező – Magyar Államkincstár (MÁK) láthatja majd el.

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer – a törvényjavaslat elfogadása után 2021. elején indulhat el – tájékoztatott az Agrárminisztérium (AM).

agrotrend.hu / otpagrar.hu