Jövőre is lesz cafeteria
Szerinte Magyarországon 1,5–1,8 millió ember kaphat valamilyen cafeteriajuttatást a csaknem 4,5 millió foglalkoztatottból, ugyanakkor Fata László cafeteria-szakértő szerint csak a SZÉP-kártyások száma másfél millióra tehető. A Cafeteria Trend és a Szent István Egyetem csaknem 700 munkáltatót felölelő kutatása szerint a munkaadók átlagosan 390 ezer forintot költenek dolgozónként béren kívüli juttatásra az idén, az összeg évről évre nő. Az Edenred kutatása szerint 320–350 ezer forint közé tehető az átlagos éves cafeteriakeret.
Fotó: BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP
Jövőre adómentes cafeteriaelem lesz
- az óvodai, bölcsődei ellátás,
- a számítógép-használat,
- és a munkáltató kamatmentesen adhat lakáshitelt a dolgozójának.
Ellenben a diákhitel-támogatás vagy a kockázati biztosítás 2019-ben jövedelemként adózik, s elveszti adómentességét a kulturális és a sportbelépőjegy is.
Fata László jelezte: nem ritka, hogy meghatározó cégek egymillió forintot költenek fejenként a cafeteriára, ebben egészségbiztosítás, például magánorvosi ellátás ugyanúgy szerepel, mint nyugdíjbiztosítás vagy gyermekelhelyezés. A szellemi munkakörben dolgozó huszonévesek a laptopot, a telefont vagy az otthoni munkavégzést alanyi jognak tartják, nem juttatásnak – értettek egyet a felszólalók. A fiatalok egy–három évet képzelnek el egy munkahelyen, és örülnek a képzési lehetőségeknek. A középkorúak nagyra értékelik az egészség- és nyugdíjbiztosítási cafeteriaelemeket.
vg.hu
Kapcsolódó cikkek
Nincs változás a zöldítés hazai előírásaiban az aszályhelyzet miatt
Közös ünnep, közös nyilatkozat
„- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!”
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.
Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.
A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.
