Az immár régiós szintű élelmiszerbotrányra hivatkozva a magyar kormány Lázár János és Varga Mihály miniszterek előterjesztésében egy újabb javaslat­csomagot tervez elfogadtatni, amely célzottan a külföldi tulajdonú áruházláncokat hozná hátrányba – írta szerdán az Index. A portál egy, a birtokába került kormányzati dokumentumra hivatkozik, amely több konkrét javaslatot tartalmaz. Ezek között olyan elképzelések is szerepelnek, melyek a nagyáruházak megsarcolásáról, illetve ellehetetlenítéséről szólnak. Így például szabályoznák, hogy a jövőben mennyi pénzt költhetnek reklámra a cégek, emellett megadóztatnák a boltláncok ingyenes buszjáratait, továbbá az üzletek körüli parkolóhelyeket is. Emellett a munkavállalók védelmében kötelező foglalkoztatotti létszámot is előírnának a kiskereskedelmi egységek számára, miközben egyebek mellett átalakítanák a diszkontokra vonatkozó törvényi meghatározást.

Forrás: Bach Máté

A munkavállalók védelmében kötelező lehet a foglalkoztatotti létszám növelése is

A Magyar Idők birtokába is eljutott a kiszivárogtatott előterjesztés, amely szerdán került a kormány elé. A dokumentum egy átfogó ágazati jelentésen alapuló munkaanyag, amelynek kapcsán eddig semmilyen formális döntést nem hoztak, így egyelőre nem lehet tudni, pontosan mely területeken és milyen mértékben várható szabályozás.

Az elképzelések szerint tavasszal több olyan jogszabályjavaslat kerül az Országgyűlés elé, amelyek egy „egészségesebb szerkezetű” hazai kereskedelmi szektor alapjait biztosítanák.

– Megtárgyalta szerdán a kormány a javaslatokat, egyet is értett azok küldetésével, de formális döntés nem született, mivel a szándék az, hogy társadalmi egyeztetés kezdődjön a kérdésben, a szakmai szervezetek bevonásával. Egyelőre nem várható bejelentés a kiszivárogtatott munkaanyag kapcsán – közölték lapunkkal kormánykörökből.

Úgy értesültünk, különösen az élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek forgalmazásában érintett cégeket, azok piaci erőfölényéből eredő túlkapásait, ezzel együtt a teljes kiskereskedelmi ágazat működését, illetve azok szabályozási környezetét kívánják áttekinteni, és a szükséges mértékben szabályozni.

Ennek a lapunk által elsőként bemutatott Nébih-jelentés is alapot ad, amely rávilágított, hogy az Európai Unió keleti országainak üzleteibe a nyugatiakhoz képest gyengébb minőségben kerülnek a multinacionális élelmiszergyártók márkatermékei.

Forrás: Bach Máté

A nemrégiben kirobbant élelmiszerbotrány indokolja, hogy ismét napirendre került az ágazat szabályozási környezetének áttekintése (képünk illusztráció)

Az Index írása kapcsán a Miniszterelnökség is közleményt adott ki. Ebben azt írják, a kormány 2010 óta kiemelten foglalkozik a kereskedelempolitika szabályozásával, és továbbra is fontos a szektor, valamint az élelmiszeripar hazai szereplőinek erősítése. Időről időre felmerülnek lehetőségek, amelyeket a kabinet különböző szakmai szinteken megfontol, ugyanakkor a kormány eddig nem döntött semmilyen szabályozási javaslatról – áll a közleményben. Hangsúlyozzák, biztosak benne, hogy bármely intézkedéssel, amelyet a kormány hozni fog, a multiláncok azonnal Brüsszelhez fordulnak. Nem a láncok profitjának növeléséért, hanem a hazai fogyasztók érdekeiért dogozik a kormányzat, így minden, Brüsszel felől érkező támadással fel fogjuk venni a harcot – szögezték le.

– Ha elindul az egyezkedés az érintett felekkel, akkor ki van húzva a kérdés méregfoga – fogalmazott lapunknak Vámos György, a túlnyomórészt nagyvállalatokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Mint mondta, az észszerűség keretein belül jogosnak tartják, hogy a fogyasztóvédelem, illetve a hazai piaci szereplők érdekében indokolt döntések szülessenek, ezért nyitottak a párbeszédre a döntéshozókkal.

magyaridok.hu