Kertművelő program a legszegényebb a településeken
2023. március 16. 11:22
Ezerhatszáz kilogramm vetőmagot, illetve harmincezer előnevelt palántát osztanak ki a Felzárkózó Települések program munkatársai az ország legszegényebb falvaiban élő családoknak. Idén tavasszal több mint száz kistelepülésen mintegy 3000 család kapcsolódik be a háztáji gazdaságok újraélesztését célzó részprogramokba.
A résztvevők a legtöbb helyszínen nemcsak magot, vagy palántát kapnak, hanem gyakorlati útmutatást és szakmai tanácsokat is, a Jelenlét pontok munkatársai a kert felásásától a termés betakarításáig figyelemmel kísérik és segítik a családok tevékenységét.
A Nógrád megyei Rimóc mintakertje
A 2019-ben indult Felzárkózó Települések program egyik alapvető célkitűzése volt a hosszú ideje parlagon maradt kertek, illetve a falvak belterületén található, gondozatlan földek megművelése. Az ország legszegényebb településein a mostani felnőttek már nem látták szüleiket, nagyszüleiket kertet művelni, a kertművelés alapjait újra meg kell tanítani az itt élő embereknek.
A települések belterületén összenyitott hátsó kertekben több helyszínen is közösségi kerteket alakítottak ki, ahol szakemberek útmutatása mellett közfoglalkoztatásban dolgozó helyi lakosok művelnek többhektáros földdarabokat.
A program kiemelt helyszínein – így többek között Tarnabodon, Rimócon, Martonyiban, Besenyődön, Tarpán, Zalakomáron – a közösségi kertek egyre jelentősebb szerepet töltenek be a helyi gazdaságban.
Néhány településen innovatív, víztakarékos termelési eljárásokat alkalmaznak, modern, fenntartható modelleket honosítanak, melyek csökkentik az időjárással szembeni kiszolgáltatottságot, és tervezhetőbb, kiszámíthatóbb művelést tesznek lehetővé.
A Felzárkózó Településeken több mint harminc mintakert működik, és ezek hatására egyre több és több család kezdi el a saját kertjét is művelni.
A programba jelentkező helyi lakosok, miután felásták a kertjüket, könnyen termeszthető, az adott vidéken előforduló növények magjait kapják adományba, több helyen jellemzően céklát, répát, retket, babot, petrezselymet és salátát ültetnek. Más falvakban paprikát és paradicsomot termesztenek, ez utóbbiakhoz a korábbi tapasztalatok alapján 2023-ban nem magot, hanem előnevelt palántát kapnak a családok. A Jelenlét pontok munkatársai a termőterület kialakításától egészen a betakarításig figyelemmel kísérik, szükség esetén segítik a családok munkáját.
A Felzárkózó Települések program jelenleg 118 településen zajlik, a falvakban kialakított Jelenlét pontokat húsz civil és egyházi szervezet működteti.
A legszegényebb településeken újraéledő háztáji termelés csökkenti a családok kiszolgáltatottságát, a saját szükségleteket meghaladó termény pedig a Tiszabőn, Gyulajon és Tiszaburán működő kézműves technológiával működő feldolgozó üzemekbe kerül, ahol modern, egészségtudatos étrendbe illeszthető krémek, lekvárok, csatnik, szörpök készülnek, melyek egyre több helyen kereskedelmi forgalomban is megjelennek.
Forrás: Felzárkózó Települések program közlemény
Kapcsolódó cikkek
Mi történik? Lejtmenetben az üzemanyag-fogyasztás
2023. június 26. 13:15
Drasztikus csökkenést mutatnak a benzin- és dízel-kiskereskedelem adatai.
Drasztikusan csökkent a hazai üzemanyag-fogyasztás, és még csak jövőre jön a jövedékiadó-emelés
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára elmondta, hogy a 2020–2021-es szintre tért vissza a hazai üzemanyag-fogyasztás, miután az első negyedévben mérthez hasonlóan drasztikus csökkenést mutatnak a benzin- és dízel-kiskereskedelem adatai. A kiskereskedelmi adatok arra utalnak, hogy június végére eltűnik az a mennyiségi többlet, amely a tavalyi első félévben javarészt a 480 forinton befagyasztott hatósági benzinár miatt alakult ki.
VÁROSI ERDŐK A FORRÓSÁG ELLEN
2023. augusztus 29. 11:13
A városi erdők csökkentik a klímaváltozás hatásait, élhető környezetet teremtenek a nyári forróságban is– közölte Nagy István agárminiszter, a közösségi médiában közzétett videójában.
A tárcavezető arról beszélt, hazánkban az erdők azok, amelyek elsősorban felelnek a széndioxid-megkötéséért, a jó levegőért és hatékonyan segítik az átlaghőmérséklet csökkenését. A forró nyári hónapokban különösen a városi területeken nagy a szerepük, hiszen a beépítettség miatt itt hatványozottan érvényesülnek a klímaváltozás negatív időjárási következményei.
