Ki örökölheti meg a földet végrendelet útján?
2024. július 02. 18:05
Fontos változás lépett életbe július 1-jétől.
A 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról rendelkezik a végrendelet útján történő földek örökléséről.
A végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül és ezzel nem lépi túl a 300 hektáros maximumot.
Amennyiben viszont a végrendeleti örökös egyben törvényes örökösnek is minősül (vagy a törvényes örökös kiesése esetén az lehetne – pl. az unoka), akkor hiába csak végrendeleti örökös, rá már nem kell alkalmazni ezeket a szűkítő feltételeket – derül ki a MAGOSZ szakmai tájékoztatójából.
Mikortól kell földművesnek minősülnie a végrendeleti örökösnek?
Hozzátették, hogy az eddigi gyakorlat alapján a földműves státusznak az örökhagyó halála időpontjára visszamenőleg kellett fennállnia.
2024. július 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás értelmében, ha valaki végrendelettel földet örököl és nem rendelkezik földműves státusszal, úgy ettől függetlenül a tulajdonába kerülhet a föld, azzal, hogy 1 éven belül kell megszereznie a földműves bejegyzéshez szükséges végzettséget.
Hogyan lehet végrendelkezni?
Fontos, hogy végrendelkezni személyesen, közjegyző előtt, vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet.
A közjegyző által kiállított végrendelet közokiratnak minősül, a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsított.
A törvényes örökösök számára köteles rész jár
Az a törvényes örökös, aki a végrendelet miatt elesik az örökségétől, kötelesrész jogcímén jogosult lesz annak a harmadára, ami számára, mint törvényes örökösnek egyébként jutna.
Kötelesrészre nem minden törvényes örökös jogosult, csak: az örökhagyó leszármazói, házastársa és a szülő. De például a testvér részére már nem kell kötelesrészt fizetni.
A kötelesrészt pénzben kell megtéríteni, természetben pedig csak akkor követelhető, ha ez volt az örökhagyó akarata.
A köteles részről a Ptk. 7:75-7:82.§ (1) bekezdése rendelkezik. Ennek alapján a kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül, de például a 10 évnél régebben juttatott ingyenes adomány eleve nem is számít bele a kötelesrész alapjába.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Mégis van remény a puszpángok megmentésére?
2023. július 19. 13:48
Jó hír minden puszpángrajongónak, és különösen a kastélyparkok szerelmeseinek: a bajor Stephanskirchen város feltalálóinak köszönhetően immár egyszerűen és hatékonyan, vegyszerek nélkül is lehet védekezni a puszpángmolyok ellen. Az Európa-szerte szabadalmaztatott megoldás neve buxit®.
Az újdonság nem más, mint egy tüskés háló, amelyet a bukszusbokorra fektetnek: az egyszerű szerkezet megakadályozza, hogy a kártevő rászálljon a növényre és lerakja a tojásait.
Lerohanták a magyarok Szlovéniát: súlyos pénzeket spórolhatnak a bevásárlóturisták
2023. március 08. 13:15
Aki csak teheti, a délnyugati határszélen Szlovéniába jár bevásárolni. Gyakorlatilag a húson kívül majdnem minden olcsóbb. De már egy tankolással is ezreket spórolhatunk. A HelloVidék körképe következik.
A KSH adatai alapján egy év alatt, 2022 januárjához képest az élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék), a sajt (76,1 százalék), a tejtermékek (75,8 százalék), az édesipari lisztesáru (73,8 százalék) drágult, de a sort folytathatnánk tovább. Nem meglepő, hogy egyre több magyar fogja vissza a bevásárlasait. Friss KSH-s adat, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelembena a forgalom volumene tavalyhoz képest 4,8%-kal csökkent. (Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,7%-kal kisebb lett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3%-kal emelkedett.) Elnézve a bődületes hazai áremelkedést, ne csodálkozzunk hát azon, hogy az utóbbi időszakban felélénkült a bevásárlóturizmus, egyre több magyar jár át a szomszédos országokba tankolni vagy a kinti élelmiszerboltokba vásárolni.
