Ki örökölheti meg a földet végrendelet útján?

2024. július 02. 18:05
Fontos változás lépett életbe július 1-jétől.
 
A 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról rendelkezik a végrendelet útján történő földek örökléséről.
Ki örökölheti meg a földet végrendelet útján?
A végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül és ezzel nem lépi túl a 300 hektáros maximumot.
 
Amennyiben viszont a végrendeleti örökös egyben törvényes örökösnek is minősül (vagy a törvényes örökös kiesése esetén az lehetne – pl. az unoka), akkor hiába csak végrendeleti örökös, rá már nem kell alkalmazni ezeket a szűkítő feltételeket – derül ki a MAGOSZ szakmai tájékoztatójából.
Földet örökölt? Egyáltalán nem biztos, hogy a tulajdonosa lehet (x) -  HelloVidék
Mikortól kell földművesnek minősülnie a végrendeleti örökösnek?
Hozzátették, hogy az eddigi gyakorlat alapján a földműves státusznak az örökhagyó halála időpontjára visszamenőleg kellett fennállnia.
 
2024. július 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás értelmében, ha valaki végrendelettel földet örököl és nem rendelkezik földműves státusszal, úgy ettől függetlenül a tulajdonába kerülhet a föld, azzal, hogy 1 éven belül kell megszereznie a földműves bejegyzéshez szükséges végzettséget.
 
Hogyan lehet végrendelkezni?
Fontos, hogy végrendelkezni személyesen, közjegyző előtt, vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet.
Változnak a termőföld öröklésének szabályai 2023.01.01-től - Dr. Bizik  Zsófia Egyéni Ügyvéd
A közjegyző által kiállított végrendelet közokiratnak minősül, a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsított.
 
A törvényes örökösök számára köteles rész jár
Az a törvényes örökös, aki a végrendelet miatt elesik az örökségétől, kötelesrész jogcímén jogosult lesz annak a harmadára, ami számára, mint törvényes örökösnek egyébként jutna.
 
Kötelesrészre nem minden törvényes örökös jogosult, csak: az örökhagyó leszármazói, házastársa és a szülő. De például a testvér részére már nem kell kötelesrészt fizetni.
 
A kötelesrészt pénzben kell megtéríteni, természetben pedig csak akkor követelhető, ha ez volt az örökhagyó akarata.
 
A köteles részről a Ptk. 7:75-7:82.§ (1) bekezdése rendelkezik. Ennek alapján a kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül, de például a 10 évnél régebben juttatott ingyenes adomány eleve nem is számít bele a kötelesrész alapjába.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Évente 50 milliót költünk arra, hogy megismerjük ezeknek az állatoknak a génállományát

2023. április 04. 13:56
Nagy István: kiemelt állami feladat az őshonos fajták génállományának megőrzése.
 
Kiemelt állami feladat az őshonos növény- és állatfajták génállományának megőrzése, a genetikai erőforrások fenntartása – mondta hétfőn Budapesten, a magyar kutyafajták genetikai vizsgálatának eredményeit bemutató sajtótájékoztatón az agrárminiszter.
 

Rengeteg magyar tévhitben él az öröklés kapcsán: nem a végrendelet az egyetlen mód

2023. február 15. 12:38
Több módja is van annak, hogy jelentősebb vagyont hagyjon valaki egy általa kijelölt kedvezményezettre közvetlenül, nem csak a végrendelkezés. Ilyen módon az elhunyt megtakarításai nem is képezik a hagyaték részét, akár adó- és illetékmentes módon szállhatnak át az örökösre. A Pénzcentrum összegyűjtötte, milyen esetben lehetséges így örökölni, illetve örökül hagyni vagyont, melyben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakértői segítettek.