Kiakadtak a rendvédelmi szakszervezetek
A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete a közleményében arról ír, hogy augusztus óta több levelet, hivatalos tárgyalásokra szóló kezdeményezést küldtek, és sajtótájékoztatót tartottak, hogy a munkáltató kormány „tartsa be a vonatkozó dokumentumok egyeztetésről szóló előírásait ebben a létfontosságú kérdésben”.
Miután a szerdai Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette a központi közigazgatás létszámcsökkentését, amire már augusztusban is tett utalást, a szakszervezetek követelik, hogy a kormány „a tervezett intézkedések meghozatala előtt kérje ki a kompetens érdekvédelmi szervezetek véleményét a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. Amik et fel is sorolnak: közszolgálati tisztviselői törvény, ILO Egyezmény a szociális párbeszédről, Szociális Jogok Európai Pillére, melyet a magyar kormány az elmúlt egy évben írt alá.
Hivatkoznak még az Európai Unió Központi Közigazgatási Ágazati Párbeszéd Bizottság Egyezményére a konzultációs jogról.” E szerint „Az információs és konzultációs jog azt jelenti, hogy az állományt érintő lépések megtétele előtt, közben és után folyamatosan működtetni kell az érdekegyeztető fórumokat. A Kormányinfo nem érdekegyeztető fórum! A tíz éve kiéheztetett közszolgálati tisztviselők riogatását szakszervezeteink határozottan elítélik! Azonnali szociális párbeszédre van szükség!”- zárják a közleményt.
Közben a 444.hu idézte a Hírtvben megszólaló Kovács Zoltán kormányszóvivőt aki a szaszervezetek közleményére úgy reagált: „furcsa ez a felvetés, mert az elmúlt 8 évben következetesen képviseljük azt az álláspontot, hogy a lehető legkisebb bürokráciával kívánjuk működtetni az államot”, erről pedig a benne dolgozóknak tudnia kellett.
MTI/444.hu
Kapcsolódó cikkek
Újabb kampány indul a magyar tej népszerűsítéséért
Közös ünnep, közös nyilatkozat
„- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!”
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.
Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.
A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.
