Több szakszervezet tapasztalatai is azt mutatják, hogy a vállalatok nem éltek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a három éve elfogadott rabszolgatörvény biztosított nekik, így a munkavállalók megúszták, hogy kibabráljanak velük.

Decemberben lesz három éve, hogy a Munka törvénykönyvének módosítása a korábbinál jóval rugalmasabb szabályokat állapított meg a munkáltatók számára, ezt a szabályozást keresztelték el a szakszervezetek rabszolgatörvények. A változtatást számos kritika érte, ám Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke három év tapasztalatai alapján megalapozatlannak látja ezeket - derül ki a Világgazdaság cikkéből.

Az egyik legfőbb kritika szerint a munkáltatók csak három év múlva számolják el a túlórát a dolgozóiknak, ám a Munka törvénykönyve megakadályozta, hogy az úgynevezett referenciaidőt, ami a munkaidő kiszámításának időintervalluma, ezt át lehessen vinni egy éven túlra. Mivel nem lehet, nem is tud felhalmozódni. Egy év viszonylatában kell elrendezni a kifizetett, illetve le nem dolgozott órák egyenlegét.

Semmiféle jogellenes munkáltatói magatartásról vagy túlkapásról nem érkezett hozzánk információ – mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a gazdasági napilapnak. Azt tapasztalta, hogy ahol munkaidőkeretben alkalmazták a dolgozókat, ott jellemzően inkább a keretek kihasználásával volt probléma a leállások miatt.

Nem okozott földindulásszerű változást a munkaerőpiacon – így kommentálta a helyzetet Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A javaslat nem tőlük érkezett, kifejezetten szűk kört érintett. A kormány döntését egyébként vállalkozásbarátnak tartják. 

Forrás: napi.hu / www.szakszervezetek.hu