„Ahogy visszaszorult a kertészetekben az örökzöldek iránti érdeklődés, előkerültek a lomblevelűek, és minden olyan növény, ami ehető. Ez utóbbi alatt már nemcsak a gyümölcsfát értjük, az almafát, a körtefát, a barackot, hanem keresett az áfonya, az összes bogyós, az ehető som.

Nagyon sok különleges növény kapható, ezek az interneten terjednek, nagyon érdekelik a kertbarátokat. A 2000-es évek tájékán a dísznövények uralták le a teret, ma viszont elsődleges szempont, mi az ami megmarad a kertben.

Az érdeklődés már nem azzal kezdődik, hogy én japán juhart, vagy cukorsüveg fenyőt szeretnék” - vázolta a helyzetet a szakember, a klímaváltozásnak köszönhetően nagyon sok növény pusztult el a magyar kertekben. Ma egyre inkább terjednek az ehető növények, illetve minden, ami fedi a talajt. Ez utóbbi miatt egyre több helyen a területen hagyták a „gyomot” is. Mi magyarok szeretjük a rendet, kicsit németes a szemléletünk, a gyom ki legyen kapálva.

 

”Rájöttem, nem baj, ha marad egy kis tyúkhúr, ám ha jönnek a vendégek, akkor megkérdezik, hogy na mi ez a gyom? Hát azért hagytam ott, így nem szárad a talaj”

- magyarázta a lejátszódó paradigmaváltást.

 

A mentalitást jól jellemzi, hogy a kertészek nyaranta el szoktak látogatni egymáshoz, olyankor mindenki a saját portáját szereti rendbe tenni, jön egy szakmabeli, akkor mutassa milyen rend van. Ám tavaly nyáron bármerre járt, egyre több helyen meghagyták a gyomot, vagy gyom helyett inkább beszélhetünk természetes vegetációról. A változásban többek között benne van a munkaerőhiány is. Nyilván nem a parlagfűről beszélünk, hanem a természetes vegetációról, mert az legalább zöld, ott megmaradhat a pára.

 

Az időjárás, a növény, az öntözővíz, összetartozó dolgok. Nincs értelme nyakra-főre öntözni, inkább őrizzük meg a csapadékot a talajban, ma legfontosabb kérdés  a vízmegőrzés.

 

 

A kertbarátok között egyre több pozitív szereplőt találunk, a mozgalom felhajtóerejét a több millió kertbarát adja. Kimegy a kertbe, és van sikerélménye. A magyar társadalom döntő része közvetlenül, vagy közvetetten, de kerthez tud jutni.

Bár a jelenlegi ingatlanszerkezetünket tekintve látható, hogy sokan élnek tömbházakban, de ott is van lehetőség arra, akár egy városi üres telken, akár egy rokonon keresztül, hogy kerthez jusson.

„Ha valaki elültet két fügebokrot, ott egyetlen dolgot kell tudni, déli oldalra a fal elé ültesse. Ültet háromféle fügét, ami ehető- és egyben dísznövény is, lehet lila, fekete, piros, cakkos vagy bordó levelű. Nem kell megvenni a boltban, nem kell szállítani. Ezen keresztül megjelenik a környezettudatosság is”- figyelmeztetett Megyeri Szabolcs.

 

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu