A fokhagyma a tizedik legjelentőseb termesztett zöldségféle, amelyet 1,6 millió hektáron termesztenek a világon, a betakarított termés pedig mintegy 28 millió tonna. A három legjelentősebb termesztő Kína (20,71 Mt), aki globális termelés 77,6%-át teszi ki. A következő India (2,92 Mt), aki termelés 10,9%-át teszi ki, az ezt követő országok kevesebb mint 1,8%-ot birtokolnak a globális termelésből. A fokhagyma globális export értéke 3,1 billió dollár volt 2021-ben, ebből Kína 2,05 billió dollár értékben exportált. Ezt követi Spanyolország 484,8 millió dollárral, majd Argentína 150 150,6 millió dollárral. Import szempontjából Indonézia, USA és Brazília a legjelentősebb. Fontos megemlíteni, hogy a fokhagyma piaca fűszerként, és nem zöldségként viselkedik. Ez azt jelenti, hogy árcsökkenés esetében nem mutatkozik többlet kereslet a piacokon, mivel a fogyasztók nem reagálnak többlet vásárlással az árcsökkenésre.

 

Jó minőségű az idei termés, de kisebb a méret az aszálynak köszönhetően

 

Csongrád-Csanád megyében termesztik a hazai fokhagyma mintegy 81%-át, az őszi fokhagyma termesztése sokkal jelentősebb hazánkban, mint a tavaszié. Az elmúlt évhez képest csak kis mértékben csökkent a termőfelület. Körülbelül 7000 tonna fokhagymát takarítanak be évente itthon, ami azt jelenti, hogy a hazai termelés nem fedezi teljes egészében az itthoni fogyasztást, a személyenkénti fokhagymafogyasztás 1-2 kilogrammra tehető évente. A tavalyi évben 2269 tonna fokhagymát importált hazánk. A külkereskedelmi adatok szerint Spanyol-, és Olaszországból, valamint Hollandiából érkezik hozzánk a legtöbb fokhagyma, továbbá kerül be román, osztrák, francia és török származású is. Habár sokszor kínai fokhagymával találkozhatunk az üzletekben, ez a külkereskedelmi adatoknál nem látható, melynek oka az, hogy az adatsorok az az exportőr országot tüntetik fel, aki az EU-n kívüli országból behozza a terméket. A havi bontások alapján változó, hogy melyik országból mikor hoznak be nagyobb mennyiséget, de az talán elmondható, hogy több fokhagyma érkezik be a téli hónapokban, mikor vélhetően már fogynak a hazai készletek. A belföldi árak az elmúlt időszakban nőttek a tavalyi évhez képest +14%-kal, ez 1200 forintos kilónkénti árat jelent, az import 1100 forintos kilónkénti áron elérhető, a tavalyi év azonos időszakához képest ez -8%-os differenciát mutat.

 

forrás: agrotrend.hu