A globális és európai szinten érzékelhető biológiai sokféleség csökkenés Magyarországon is tetten érhető- szögezte le Nagy István.  Célként jelölte meg a hosszú távú környezeti, társadalmi és gazdasági érdekek érvényesítését a rövid távú gazdasági érdekekkel szemben.  Az a törekvésünk, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjait az országos és az önkormányzati szintű döntéshozatalba, tervezésbe is beépítsük- tette hozzá.

Nagy István elmondta, hogy hazánk a Zöld Klíma Alap részére korábban tett 1 milliárd forintos magyar felajánláson túl 1 milliárd forintot ajánlott fel kétoldalú és többoldalú kormányközi klímapolitikai célú felhasználásra.

A magyar miniszter helyettes ismertette, hogy a szaktárca októberben indít el egy nemzeti projektjét, amely gazdasági szempontból értékel kulcsfontosságú természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Arról is szólt, hogy a kormány idén elfogadta hazánk második Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervét.  A Magyar Halászati Operatív Programmal kapcsolatosan elmondta, hogy abban a Natura 2000 területek kezelése és a természetes vizek rehabilitációja fontos intézkedésként szerepel. Hozzátette: 2014-től lehetőség van különleges rendeltetésűvé nyilvánítani a génmegőrzési vagy természetvédelmi szempontból jelentős vízterületeket, amely a halak és más hasznos víziállatok, valamint élőhelyük számára egy új, speciális védelmi kategóriát jelent. 

Nagy István az UNESCO jelentésére hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy ha az ember nem változtat a környezethasználatán, akkor 2050-re közel 50 országban vízkorlátozást kell bevezetni. Megemlítette, hogy hazánk - a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata során- kiemelt figyelmet fordít a víztakarékos öntözési technológiák elterjesztésére, a vízkészletek hatékony felhasználásának ösztönzésére, valamint a takarékos vízhasználat feltárására.

Emlékeztetett arra, hogy Áder János köztársasági elnök fővédnökségével hazánk november 28. és 30. között rendezi meg a Budapesti Víz Világtalálkozót. A konferencia a megoldásokra, valamint a gyakorlati tennivalókra koncentrálva kívánja elősegíteni az új típusú, integrált szemléletű fenntartható vízgazdálkodást.

A párizsi értekezlet napirendjei között az élelmiszerpazarlás ügye is szerepel. Magyarországon az élelmiszerpazarlás elleni munka már megkezdődött kormányzati szinten. A Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel együttműködve 2014 októberében indította útjára az Élelmiszer Érték Fórumot. A Fórum munkacsoportjai azt vizsgálják, hogyan lehetne a leghatékonyabban csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét.

kormany.hu