Konferencia a foglalkoztatási programokról

2018. február 20. 07:51
2018. február 15-én, a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében került megrendezésre a „Foglalkoztatási Programok az Európai Szociális Alap támogatásával: A Széchenyi 2020 foglalkoztatási célú beavatkozásainak jelentősége, eredményei” elnevezésű konferencia annak az apropóján, hogy éppen félidőben van a „Ifjúsági Garancia” és az „Út a munkaerőpiacra” foglalkoztatási program.

A szakmai konferenciát a konferencia fővédnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg. A miniszter úr beszédében elmondta, a magyar gazdaság pozitív spirálba került: a kormány adatai szerint 2010-hez viszonyítva 750 ezer fővel dolgoznak többen a nemzetgazdaságban, ebből pedig 570 ezer főre tehető a versenyszektorban foglalkoztatottak száma. A több munkahely, a foglalkoztatás-bővülés, a nettó bértömeg-emelkedés jó hatással van a gazdaságra is. Ugyanakkor most már több ágazatnak is munkaerő-hiánnyal kell szembenéznie, bár a foglalkoztatási szolgálatoknál 60 ezer bejelentett üres álláshely van jelenleg. A beszédben elhangzottak a kormány foglalkoztatás bővítő intézkedései, így a 2016-ban megkötött 3 éves keretmegállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, a munkahelyteremtő beruházások, programok, a munkahelyvédelmi-akcióterv, valamint az álláskeresők és a tartós munkanélküliek elhelyezkedésének támogatása is.

A következő előadó, Dr. Kósa Árpád európai parlamenti képviselő az európai uniós támogatással megvalósuló foglalkoztatási intézkedésekről tájékoztatta a résztvevőket az Európai Parlament szemszögéből. Elöljáróban a képviselő megemlítette, hogy előadását politikusi mivoltában tartja meg. Ő az Európai Szociális Alap (ESZA) kapcsán 5 témakörre tért ki: a technológiai fejlődésre, a munkahelyteremtő programokra (ebben a pontban kifejtette, hogy Magyarország ezen a téren a saját útját járja), a készségfejlesztésre és a fiatalok támogatására, a szociális alapra, valamint a munkaerő-mobilitásra és a kiküldött munkavállalókra. Előadása végén kitért a Szociális Jogok Európai pillérére, amelyet támogatónak és előremutatónak nevezett.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, a rendezvény védnöke az ESZA által támogatott programok első eredményeiről számolt be. Elöljáróban ismertette a fő munkaerőpiaci trendeket, miszerint jelenleg 4,5 millió foglalkoztatott van a munkaerőpiacon, a munkanélküliség rekordmértékben alacsony, 3,8 %. Az ifjúsági munkanélküliség még két számjegyű ugyan, de az európai uniós átlagnál alacsonyabb, 11 %. A foglalkoztatási szint emelkedésével a munkaerőpiac feszesebbé vált (ő is megemlítette, hogy egyes területeken munkaerőhiánnyal küzdenek a munkáltatók). Az is jellemző, hogy a kereseti oldal, kedvezőtlen demográfiai folyamatok között, fokozódó nyomást gyakorol a munkaerőpiacra. Ebben a helyzetben az a feladat, hogy új célcsoportok kerüljenek megszólításra, az inaktívak bevonásával rendeződjön a munkaerőhiány. Ilyen célcsoportként nevezte meg a hátrányos helyzetű potenciális munkavállalókat, mint például a kisgyermeket nevelő nőket, fiatalokat, elsődleges munkaerőpiacra visszaterelhető közmunkásokat és tartós munkanélkülieket, idősödő munkavállalókat és az alacsony iskolai végzettségűeket.

Elmondta, hogy a programokra az ESZA támogatásával a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) segítségével 568,8 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek nagyobb része - 472,5 milliárd forint - foglalkoztatási célú támogatásokra. A GINOP-nak három fő beavatkozási területe az álláskeresők és inaktívak foglalkoztatásának növelése (pl. tranzit foglalkoztatási program), a fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja (pl. ifjúsági garancia program) és a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodásának elősegítése (pl. a rugalmas foglalkoztatás elősegítése). Az előadás zárásaként a jövőbeni kihívásokat foglalta össze az előadó, amelyek egyrészt szakpolitikaiak (digitalizáció, technológiafejlődésből következő munkaerő-piaci kihívások), másrészt pénzügyi jellegűek (a források elosztásának kérdései) és nyomatékosan kijelentette, hogy a támogatások és szociális juttatások alapját a gazdasági teljesítménynek kell adnia.

Az etap utolsó előadója Karsai Tamás gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár volt, aki a Széchenyi 2020 foglalkoztatási célú beavatkozásainak jelentőségéről szólt pár szót. Elmondta, hogy a GINOP programokban 2014 óta 4320 foglalkoztatási támogatási igény érkezett be, amelyek közül 2634 kapott pozitív elbírálást. A kedvezményezettek a legnagyobb arányban elsősorban kisvállalkozások voltak.

*

A következő etap már a konkrét programokról szólt, az első panelbeszélgetés felvezetője Dr. Simon Attila István, a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár volt, aki az Ifjúsági Garanciáról és az Út a munkaerőpiacra programokat ismertette. Elmondta, ekkora forrás még nem állt a magyar foglalkoztatáspolitika rendelkezésére. Mindkét programot sikeresnek nevezte, elmondta, az Ifjúsági Garancia programba 79 117 főt, az Út a munkaerőpiacra programba pedig 96 535 főt sikerült bevonni. A programok bértámogatási, képzési, vállalkozóvá válási támogatási és munkaerőpiaci szolgáltatások elemeket tartalmaznak. A kérelmek elbírálása rendkívül gyors, átlag 8-14 nap.

A felvezető előadást követően a panelbeszélgetésen többek között elhangzott a részvevők részéről, hogy a tapasztalatok szerint sokkal jobban oda kell figyelni egyes célcsoportok igényeire, mert a munkaügyi szolgálatok által végzett közvetítés hatékonysága általában véve csökkent az elmúlt évben. A hosszú felkészítés (mind a munkavállaló, mind a munkaadó részéről) sikeresebbé teszi a hosszútávú munkaerőpiaci elhelyezést. Az is felmerült, hogy nem csak az inaktív réteget érdemes segíteni, hanem a munkában lévőket is meg kell tudni tartani a munkaerő-piacon.

A vállalkozóvá válás támogatása - az önfoglalkoztatóvá válásban rejlő lehetőségek címet viselő szakmai panel felvezető előadását Karsai Tamás helyettes államtitkár tartotta meg, amelyben áttekintette a jelenleg igényelhető támogatásokat, programokat, lehetőségeket. Az előadást követő érdekfeszítő beszélgetés többek között arról szólt, hogy nincs földrajzi szórás a programba bekerült fiatalok esetében, viszont észrevehető, hogy Nyugat-Magyarországon nyitottabbak a fiatalok vállalkozások indítására, mint a keleti országrészben. A vállalkozó fiatalok vállalkozási hajlandósága az ázsiai fiatalokkal összehasonlítva alacsony, egy kutatás kapcsán megkérdezettek közül például csak egynegyede a megkérdezetteknek gondolkozik vállalkozás-indításban. Tapasztalatok szerint a programra jelentkező fiatalok felkészültsége igen nagyfokú különbséget mutat. Az érezhető, hogy ahol van közvetlen, például családi minta a vállalkozói létre, azok bátrabbak. A program egyik hátránya, hogy hosszú az átfutási ideje - másfél év - amíg a kezdő vállalkozó végez a képzéssel és megkapja a támogatást, de ez annyiból kedvező, hogy tényleg csak a legkitartóbbak maradnak bent. Az indított vállalkozások elsősorban a szolgáltatás területére koncentrálódnak, kisebb mértékű a kereskedelem vagy gyártás területén indított cég.

A harmadik, egyben utolsó panelbeszélgetés témaköre a rugalmas foglalkoztatás elősegítése volt. Dr. Bárdos Krisztina (ügyvezető igazgató, Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft, IFKA) felvezető előadásában a foglalkoztatási modellváltás szükségletéről ejtett részletesebben szót. Elmondta, hogy a rugalmas munkaidő és atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása terén messze elmarad Magyarország az átlagtól, nemzetgazdasági szinten 5 % alatti az arány. Ezeknek a foglalkoztatási formáknak pedig számtalan előnye van, így például növeli a cégek piaci rugalmasságát, vonzó munkahelyi légkört teremt és olyan munkavállalói csoportokat mozgósít, akiket egyébként nehezen lehetne bevonni a munkaerőpiacra. Ugyanakkor az IFKA kutatása alapján, amely 11 konzorcium bevonásának segítségével, 828 cég összesen 35 283 alkalmazottját érintette elmondható, hogy vannak félelmek a munkaadó oldaláról a rugalmas munkaidő alkalmazásával kapcsolatosan, de alapvetően pozitív a hozzáállás, különösen a női vezetők körében. Elmondta, hogy a rugalmas munkaidő nem vezethető be azonnal és minden munkakörben, de a bevezetésének megvannak a megfelelő lépései. Az ehhez kapcsolódó panelbeszélgetésen a diskurzus többek között arról folyt, hogy milyen gyakorlati előnyei vannak a rugalmas foglalkoztatásnak (csökkent fluktuáció, jobb munkahelyi légkör, jobb munka-magánélet egyensúly, hatékonyság, gazdasági előny), és milyen eszközök szükségesek a bevezetéséhez, vagy a szemléletváltozáshoz. A felek egyetértettek abban, hogy nincs mindenkire egyformán érvényes megoldás, fontos a felek – munkaadó és munkavállaló -közötti nyíltság és őszinteség a bevezetés és az igények kapcsán.

A konferenciát Dr. Simon Attila István helyettes államtitkár úr rövid összefoglalóval zárta.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Emelkedhet az idénymunkások fizetése?

2017. október 30. 10:39
A mezőgazdasági idénymunkások egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelmének emeléséről, valamint a termőfölddel kapcsolatos illetékmentességi szabályok enyhítéséről nyújtott be törvénymódosító javaslatot Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, fideszes parlamenti képviselő a fokozódó munkaerőhiány enyhítése érdekében. A javaslatokat a héten tárgyalja az Országgyűlés - írja az MTI.

Megjelentek a magyar nyelvű EIP-AGRI kiadványok

2016. március 11. 08:15
Az Európai Bizottság által az EIP-AGRI, valamint a Horizont 2020 működésével kapcsolatban publikált kiadványok már magyar nyelven is elérhetőek az EIP Service Point oldalán. Ezen kiadványok közérthető módon nyújtanak tájékoztatást az EIP Hálózatán keresztül elérhető jó gyakorlatokról, innovatív megoldásokról és a lehetséges finanszírozási forrásokról.