KÖZÉPPONTBAN AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS JÖVŐJE
2023. június 06. 16:10
Szakmai vitát tartottak az erdőgazdálkodási szabályozásról az egyetemek, az erdészeti szakma és az Agrárminisztérium képviselői a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja együttműködésével, az Országos Erdészeti Egyesület támogatásával az „Erdőgazdálkodás Magyarországon Múlt – Jelen – Jövő” című konferencián Budapesten.
Országunk területének 25,4%-át, vagyis az egynegyedét erdei fajokból álló vegetáció borítja, amiből több mint kétmillió hektár jogilag is erdő. Erre a természeti vagyonra bátran alapozhatunk – emelte ki előadásában Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a konferencián.
A kezdeményezés céljaként az erdőkre, illetve az állami erdőgazdaságokra, mint szolgáltatókra hívta fel a figyelmet, amelyek feladatukként a természetes ökoszisztéma szolgáltatásait közvetítik a társadalom számára. Az Országos Erdőállomány Adattárában erdőként nyilvántartott területek 56%-a van állami kézben, ami európai szinten kimagasló arány. A fakészlet esetében több mint 225 millió köbméter élő faanyag található az állami erdőkben, amiből kicsit több, mint 4 millió köbmétert termelnek ki évente.
Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy miközben az állami erdőgazdaságok stratégiai szerepet töltenek be az ország faellátásában, az erdő sokkal több, mint faanyag: klíma- és egészségvédelmi szerepe, rekreációs szolgáltatásai, a biodiverzitás védelme és gazdasági értéke együttesen teszi értékessé számunkra. Nemzeti érdeknek nevezte, hogy a klímaváltozás időszakában megőrizzék a meglévő erdők minőségét, növeljék természetességüket, bővítsék a fával borított területeket. Tájékoztatott arról, hogy az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó.
Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára előadásában a hosszútávon fenntartható állami erdőgazdálkodás intézményi feltételeinek biztosításáról, az állami tulajdonba álló erdők elsősorban közcélú hasznosításának elősegítéséről, az állami erdővagyon-kezelés szervezeti egységének megteremtéséről, valamint az állam tulajdonában álló erdőknek egységes erdőgazdálkodási körbe vonásának szükségességéről, illetve a szervezeti racionalizálásról és holdingba szervezésről beszélt. A szervezeti integráció kapcsán kiemelte annak kérdését is, hogy a hatósági szervezetrendszer vonatkozásában is érdemes új megközelítést alkalmazni, amely szerint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok erdészeti, halgazdálkodási, természetvédelmi és vadászati hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységeinek integrációját emelte ki. Legfontosabb célként többek között a természeti kincseink megismertetését, és a megőrzésüket biztosító szakemberek megbecsülését határozta meg.
A konferencia paneljeiben szó volt továbbá az erdőgazdálkodás történetéről és folytonosságairól Közép-Európában, az erdők társadalmi szerepéről, az erdőgazdálkodás jövőjéről, szabályozási és oktatási reformokról, valamint az erdőgazdálkodás nagy kérdéseiről.
forrás: AM Sajtóiroda
Kapcsolódó cikkek
Súlyos problémák kerülhetnek most napirendre! Ezekkel eddig alig foglalkozott az EU
2023. június 19. 14:06
Következetességet kérnek az agrárszervezetek az Európai Parlamenttől.
Az Európai Parlament elfogadta az európai élelmezésbiztonság, mezőgazdaság hosszú távú ellenálló-képességéről szóló, azt szakmai alapokon megközelítő jelentést. Az agrárium szereplőinek érdekeit képviselő COPA-COGECA ernyőszervezet, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara üdvözli ezt. Továbbá határozottan kéri a képviselőket, hogy az – Európai Bizottság által erőltetett – Európai Zöld Megállapodás és a Termőföldtől az Asztalig stratégiák kapcsán is ezen, a valós viszonyokat tartalmazó, elfogadott jelentés alapján, ne a sötétzöld álmok mentén szavazzanak - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében.
Katasztrófa felé sodródunk: a gazdasági működés 50%-a ezen múlik, mégis sokan legyintenek rá
2022. november 29. 10:31
A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításáról, a biodiverzitás csökkenésének visszaszorításáról és a zöld pénzügyi vonatkozásokról is szó volt a BCSDH, a Holland Királyság Nagykövetsége és az ING Bank N. V. Magyarországi Fióktelepe által szervezett Körforgásos Gazdaság találkozón. Azok számára, akik még csak most barátkoznak a körforgásos gazdasággal, vagy a biodiverzitással, az egyik legfontosabb üzenet, hogy ezek jóval többről szólnak mint az újrahasznosítás, vagy az erdőben élő állatok jóléte. Komoly gazdasági érdek húzódik amögött, hogy mindkét területtel rendszerszinten foglalkozzanak az országok, vállalatok és a magánszféra. A biodiverzitáson például a gazdaságunk működésének 50%-a múlik.
