A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy öntözéssel mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai – írja közös közleményében a NAK-MAGOSZ.

 

Hozzáteszik, hogy az Országos Aszálytérkép, a HungaroMet Zrt., valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei szervezeteinek jelzései alapján hazánk egész területét érinti a talajok vízhiányos állapota. A középső talajréteg víztartalma egyelőre kielégítő, a felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj, ez komoly problémát jelent a mezőgazdaságban. Bár a legnagyobb problémát az Alföldön okozza a szárazság, már a Dunántúlon is nagy szükség lenne további csapadékra, hiszen a magágy-előkészítéshez és a vetéshez jelenleg túl száraz a talaj.

 

A hidrometeorológiai viszonyok és prognózisok alapján a NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a vízhiányos időszak kihirdetését.

 

Fontos, hogy a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján lehetőség nyílik vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználatra. Ennek a lehetőségnek a bevezetését – a vízkészletjárulék elengedésével együtt – 2019-ben kezdeményezte a NAK és a MAGOSZ. Az intézkedés népszerűségét mutatja, hogy 2022-ben közel 20 ezer hektárnyi területre jelentettek be rendkívüli öntözést, mely nettó 20 százalékkal növelte hazánk öntözött területeit.  Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntöző csövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil- és a csévélődobos öntözőberendezések, öntözőkonzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A NAK a rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutatót is készített. Az útmutatóról letölthetők a vízügyi igazgatósághoz, valamint vízügyi hatósághoz benyújtandó kérelemhez szükséges adatlapok is.  A vízhiány és az aszály közötti különbséget bemutató tájékoztató pedig itt érhető el – áll a közleményben.

 

forrás: agroinform.hu