A csúcsot 2020 májusa jelentette, amikor közel 760 ezer embert, a foglalkoztatottak 17 százalékát érintette ez a fajta munkavégzés, idén februárban pedig arányuk az egy évvel korábbinak csaknem ötszöröse volt.

Az internetkapcsolaton alapuló távmunkában vagy home office-ban dolgozók döntő többsége (77 százalék) felsőfokú végzettséggel rendelkezett, csaknem kétharmaduk a központi régiókban élt, Budapesten a foglalkoztatottak 21 százaléka dolgozott a múlt évben.

Ennek a foglalkoztatási formának a korábbiaknál nagyobb arányban, szélesebb körben való elterjedése vélhetően a jövő munkaerőpiaci folyamataira is hatással lesz - mutatnak rá a KSH legújabb elemzésében.

2020 tavaszán a Covid-19-járvány hatására bevezetett korlátozások több szempontból is befolyásolták a gazdaságot és a munkaerőpiacot. Az otthonról dolgozók jelentős része internetkapcsolaton távmunkában vagy home office keretében végezte munkáját. Számuk a járvány megjelenésekor ugrásszerűen megnőtt: a 2020 februárjáig még 100 ezer körüli létszám márciusban több mint a háromszorosára duzzadt, majd májusban érte el a csúcsát.

Idén év elején, a második hullám idején - de már a harmadik hullám fenyegetettségében - tovább nőtt a távmunkában dolgozók száma: februárban 482 ezer munkavállalót, a foglalkoztatottak 11 százalékát érintette, csaknem ötször annyit, mint egy évvel korábban.

A távmunkában vagy home office-ban dolgozók között felülreprezentáltak a nők, a 25-44 évesek és a városban élők, továbbá a digitális oktatásra való áttérés miatt nagyobb arányban érintette azokat, akiknél több 15 éven aluli gyermek is élt a háztartásban.

Elsősorban a szellemi foglalkozásúak munkája végezhető távmunka vagy home office keretében, az így dolgozók aránya körükben 2019 és 2020 között 4,2 százalékról 18 százalékra nőtt. Az átlagosnál nagyobb arányban éltek ezzel a lehetőséggel az 50 dolgozónál nagyobb telephelyek és az állami tulajdonú munkahelyek dolgozói (10, illetve 11 százalék).

„A távmunka, illetve a home office az egyik leggyakrabban alkalmazott módszerré vált a járvány során megváltozott munkaerőpiaci helyzet kezelésére. Ennek az atipikus foglalkoztatási formának a korábbiaknál nagyobb arányban, szélesebb körben való elterjedése vélhetően a jövő munkaerőpiaci folyamataira is hatással lesz” – véli Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. Mindez a járvány harmadik hullámának idején fokozottan igaz, mivel egyrészt elősegíti a gazdaság viszonylag zavartalan működését, másrészt csökkenti a társas érintkezések számát, ami a járvány visszaszorításában kiemelten fontos.

A KSH Felértékelődött a távmunka a Covid19 árnyékában című elemzése az alábbi linken érhető el. 

www.liganet.hu