A tárcavezető kifejtette, a borvidék felvirágoztatásához a borászok elszántságára és szakmai összefogására volt szükség. A borásztársadalom példamutató együttműködése és alkalmazkodási képessége ugyanis nélkülözhetetlen a változó piaci környezethez való sikeres alkalmazkodáshoz. A borászok tehát nem csupán reagálnak a változásokra, hanem aktívan formálják is a fogyasztói igényeket, ezáltal pedig előremutató irányt szabnak az egész magyar agráriumnak is.

Nagy István hangsúlyozta, a borásztársadalmon belüli partnerségre a jövőben is szükség lesz, mert összeurópai, de inkább világszinten strukturális válság jelei láthatók. Csökken a fogyasztás, és a terei is szűkülnek, az alkoholellenes lobbi nagyon erős. Ezeket a kérdéseket Magyarország a nagy bortermelő uniós tagországokkal azonos módon érzékeli és értékeli. Hozzátette, a nagyon gyorsan változó borfogyasztási szokásokhoz nehéz alkalmazkodni. Ennek egy módját jelentheti a több lábon állás, vagyis hogy nemcsak bort érdemes termelni vagy értékesíteni, hanem például pezsgőt, vagy mustot. Ehhez azonban újfajta tudás és technológia kell, mert egyre inkább elvárás a nagyon jó minőség minden árszegmensben – mondta Nagy István.

 

A tárcavezető kiemelte, a magyar kormány a jövőben is minden segítséget meg kíván adni ehhez, ezért elkötelezetten támogatja a bortermelőket. A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében évente 10-11 milliárd forintnyi támogatás válik elérhetővé a szőlőborágazat számára, amely hozzájárul a szektor hosszú távú fenntarthatóságához és versenyképességéhez. Összességében az ágazat támogatására a 2027-ig tartó pénzügyi időszakban több mint a 100 millió euró áll rendelkezésre. Emellett a szőlő szerkezetátalakítását célzó programok keretében az elmúlt tizenhárom évben mintegy 80 milliárd volt elérhető, amelyből 30 ezer hektárnyi szőlőültetvény újulhatott meg – fejtette ki a miniszter.

 

forrás: AM Sajtóiroda