A Magyar Népfőiskolai Társaság azt is felrója a kormánynak, hogy ígéretével ellentétben eddig semmit sem sikerült visszaszereznie a külföldiek által jogtalanul használt „egymillió hektár” földből (egyes becslések a külföldiek által birtokolt földterületet „csak” ennek a felére teszik, de nincs megbízható nyilvántartás), és a további külföldi földszerzésnek sincs gátja. Lapunk ezzel kapcsolatban megkereste a Földművelésügyi Minisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Az elemzés szerint elmaradt a nagybirtokrendszer lebontása, valamint a családi gazdaságok megerősítése is.

– Az új földforgalmi törvény képtelen megvédeni a magyar földet mind a külföldiektől, mind a spekulánsoktól – ért egyet a társaság értékelésével Magyar Zoltán. A Jobbik országgyűlési képviselője szerint ezt bizonyítja az is, hogy az új törvény miatt kötelezettségszegési eljárás indult Brüsszelben, amely – a magyar gazdák számára kedvezőtlen döntés esetén – tágra nyithatja a kaput a jogi személyek, így a külföldiek földtulajdonszerzése előtt is. Így bárki – akár nem uniós polgár is – bejegyeztethet az Európai Unióban céget, és ez alapján majd földet vásárolhat nálunk.

A Kisgazda Polgári Egyesület sem támogatja az állami földek eladását, illetve azt sem, ahogyan a kormány a befolyó bevételekről rendelkezik. Az egyesület a napokban emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény értelmében az állami földek eladásából származó bevételt – az Országgyűlés más irányú döntése nélkül – a mezőgazdaság fejlesztésére, a vidék javára kell felhasználni. Ám Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap azt jelentette be a kormányinfón, hogy a földeladásból származó 270–300 milliárd forintot adósságcsökkentésre használják fel, és erről önálló javaslatot nyújtanak be az Országgyűléshez.