Magyarországon 9721 hektáron termesztenek diót

Jó évjáratokban a minősége is kiemelkedő, ezért prémium termékként keresett az Európai Unió piacain.

 

A magyar diófajták rendelkeznek a legkorábbi érési idővel az északi féltekén termesztett fajták közül, továbbá nagy a termésméretük, amivel extra áruértéket képviselnek.

 

Magyarországon 9721 hektáron termesztenek diót, a legnagyobb területen Szabolcs-Szatmár-Bereg (4348 hektáron), Borsod-Abaúj-Zemplén (922) és Somogy megyében (601). A 2022-es termésmennyiség 15 400 tonna fölött volt, ez 141%-os növekedés az elmúlt öt év átlagához képest. Az idei jó diótermés köszönhető annak, hogy nem volt számottevő a nyugati dióburok-fúrólény kártétele, valamint úgy tűnik, megoldódik az ellene való védekezés. A magyar diókivitel főbb célországai: Románia, Szlovákia és Németország.

 

A diónemesítés a NAIK – Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet elődjének alapításával egyidős.

1950-ben indult a kutatás, Prof. dr. habil. Szentiványi Péter gondozásában, aki tájszelekciót választott a nemesítési módszerek közül. Ennek eredményeként a Tiszaháton található diópopulációból kiemelte a 'Milotai 10' és a 'Tisztacsécsi 83' fajtákat, a Mezőföldről pedig az 'Alsószentiváni 117' fajtát.

 

A hazai nemesítési célok között volt a kései fakadási idő (a késő tavaszi fagyok elkerülése végett), valamint a nagyfokú oldalrügyből való termőképességgel a termésmennyiség növelése. Emellett további cél volt a legalább 32 mm-es átlagos termésátmérő, a sima héjfelület, a világos terméshéj és bélszín, a jó íz, a kórokozókkal és kártevőkel szembeni ellenállóképesség és tolerancia.

 

A Nemzeti fajtajegyzékben megtalálható államilag elismert fajták:

 

Alsószentiváni 117,

Alsószentiváni kései,

Bonifác,

Leszia,

Milotai 10,

Milotai bőtermő,

Milotai intenzív,

Milotai kései,

Tiszacsécsi 83,

valamint 2 magonc alany szerepel.

Államilag elismert tájfajták:

 

Pilismaróti csemege,

Szentlászlói pirosbelű (Dunakanyar régiója).

 

A dió rendszeres fogyasztása hozzájárul egészségünk megőrzéséhez

A dió A-, B1-, B2-, B3-, B6-, C- és E-vitaminban gazdag.  Magjában (a dióbélben) sok a magnézium (stressz ellen, idegek védelme), cink, kálium, kalcium, folsav fluor, réz, vas, valamint a mangán és a réz, amely a vérképzésben segít. A szelén a szívizomgyengeség ellen kiváló, nem beszélve immunerősítő szerepéről.

 

Rostforrásként is célszerű gondolni a dióra, így az egészséges emésztés érdekében is sokat tehetünk fogyasztásával. A többszörösen telítetlen zsírok, így az omega-3-zsírsavak – az alfa-linolénsav – kedvező hatásúak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, hozzájárulnak az erek állapotának javulásához. Támogatja továbbá az agyműködést, növeli a koncentrációképességet.

 

Egy kutatás alapján a heti kétszeri diófogyasztás 24 százalékkal csökkenti a 2-es típusú diabétesz kialakulásának veszélyét. Napi 3-5 dió bele ajánlott, ez a mennyiség már hozzájárul egészségünk megőrzéséhez.

 

Gyermekek számára gyakran javasolják a vérszegénység ellenszereként, valamint a csontnövekedés is elősegíthető alkalmazásával. Már érettségének egészen korai stádiumában is fogyasztható; a magas C-vitamin- és vastartalmú zöld dió – amely lényegében a csonthéj nélküli fiatal termés – valódi csodaszernek számított egykor.

 

A dió a sütemények kedvelt tölteléke: például a bejglié

A dióbélen kívül a növény különböző részei is hasznosíthatók, nagy hagyományai vannak a népi gyógyászatban (diófalevél teája gyomorbántalmakra, dióhéjból készült tea bőrproblémákra stb.).

 

A gasztronómia szintén szívesen alkalmazza: hidegen sajtolt olaja passzol salátákhoz, levesekhez, mártásokhoz, de hamar megavasodhat, így ajánlatos hamar elfogyasztani – hívja fel a figyelmet az Európai Friss Csapat program. A cukorszirupban eltett zöld dió akár érett sajtokhoz, májpástétomokhoz is különlegesen ízletes. Legismertebb formája mégis az aromás, különlegesen ízletes zölddió-lekvár, amely vérnyomáscsökkentő hatású.

 

forrás: agroinform.hu