Az Európai Unió és Kína között létrejött, a jövő év elején hatályba lépő megállapodás értelmében a magyar földrajzi árujelzők közül a tokaji szerepel a százas listán. Aztán négy éven belül az oltalmat kapó újabb 175 termék között a pálinka, a törkölypálinka, valamint a szegedi szalámi/szegedi téliszalámi megnevezések is védelmet kapnak, írta meg a Világgazdaság az Agrárminisztériumtól kapott tájékoztatás alapján.

A tárca adatai szerint tokaji aszút 1,5-1,6 millió euró értékben exportálnak Kínába, és mivel önálló vámtarifaszáma csak ennek a nedűnek van, így pontos adat csak ezzel kapcsolatban áll rendelkezésre. Tokaji néven ennél nagyobb mennyiségben jut el bor Kínába.

A minisztérium tájékoztatása szerint az EU-ban jelenleg 64 magyar agrártermék élvez oltalmat. A tárca Földrajzi árujelzők programjának keretében további húsz új földrajzi árujelző uniós oltalmára irányuló eljárás van folyamatban, elsősorban a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a regionális pálinkák körében.

Az Európai Bizottság adatai szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexport több mint 13%-át a földrajzi árujelzős termékek értékesítése teszi ki csaknem 17 milliárd euró értékben. Az Agrárminisztérium hangsúlyozta, hogy a földrajzi árujelzők használata nagy gazdasági potenciál, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét. Az uniós statisztika szerint az ilyen termékek eladási értéke átlagosan a kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének.

A földrajzi oltalmat élvező magyar termékek kivitelének összértéke 397 millió euró, a borágazat a teljes értékesítésből 76%-kal részesedik. A bormegállapodás a magyar földrajzi árujelzők esetében jelentős piaci lehetőségeket nyitott meg – hangsúlyozta a tárca. A földrajzi árujelzők védelme ugyanis lehetővé teszi a magyar termelők számára, hogy például a kínai piacon ténylegesen csak a Tokaji borvidékről származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) termékleírásának megfelelő borászati termékek kerülhessenek legálisan forgalomba.

A tárca azt is közölte, hogy több, európai uniós forrásból megvalósuló promóciós pályázat is Kínát célozta meg. Ezeket a következő években valósítják meg. A kínai piacon jók a lehetőségek, mivel a borfogyasztás dinamikusan nő, a tokaji borok pedig jól illeszthetők a kínai gasztronómiába, illetve a nagyobb értékű tokaji borkülönlegességek iránt (mint az aszú vagy a szamorodni) nagy fizetőképes kereslet mutatkozik Kínában. Az Agrárminisztérium szerint ezért a magyar borok számára lényeges potenciális felvevőpiac Kína, ennek kiaknázása már évekkel ezelőtt megkezdődött.

agrarszektor.hu