Kutakra vonatkozó új szabályozás: itt a segítség a megértéséhez!

2023. június 27. 17:07
Útmutatót készített a NAK.
 
Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat nem kell bejelenti, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedélyt kérni.
Kutakra vonatkozó új szabályozás: itt a segítség a megértéséhez!
A kutak 2024. január 1. utáni létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről útmutatót készített a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A törvénymódosítást a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a NAK is támogatta.
 
Jövő évtől a kutakkal kapcsolatos esetleges bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket, utóbbi kategóriába hazánk területének 12 %-a tartozik, ezek a védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok.
 
A kockázatmentes és a kockázatos területeket a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd meg, amelyet 2023. augusztus 31-ig készít el az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A térképet egyrészt a Hivatalos Értesítőben teszik közzé, másrészt a tervek szerint készül egy online felület is, ahol a helyrajzi szám megadásával lehet azonosítani, hogy az érintett terület kockázatmentesnek vagy kockázatosnak minősül-e.
 
A háztartási vízigényt kielégítő, 50 méter talpmélységet meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő kút esetében kockázatmentes területen 2024. január 1-jét követően sem lesz teendő, nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez.
 
Ivóvíz- vagy karsztbázis szempontjából kockázatos területen azonban a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a kút helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.
kút
Kockázatmentes területen a sekély mélységű (50 méter talpmélységet meg nem haladó) és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntöző kút esetében 2024. január 1-jét követően a létesítést, üzemeltetést és megszüntetést előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Földügyi Központ részére, és a kutakat digitális vízmérővel kell felszerelni. Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése is vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz.
 
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új, 2024. január 1-jén érvénybe lépő szabályozáshoz, a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről.
 
Az útmutató elérhető a NAK portálján:
 
A vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése nem csak az állam, hanem mindenki kötelessége. Tekintettel arra, hogy az édesvízkészletek egyre korlátozottabban állnak rendelkezésre, a gazdálkodóknak fontos szem előtt tartani a felelős, fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodással összhangban lévő termelés szabályait, annak érdekében, hogy hazai vízkészleteinket meg tudjuk őrizni a következő generáció számára.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Újabb elismerés a vidéki termesztésű magyar burgonyának

2023. szeptember 13. 15:49
Újabb meghatározó mérföldkőhöz érkezett a magyar burgonya presztízsét általánosan növelő törekvés. Az ősi kultúrnövényünk népszerűsítését zászlajára tűző dunaegyházi Haladás Mezőgazdasági Zrt. brandje, a GoldenBurg ugyanis ismét komoly elismerésekben részesült, és ez a teljes hazai krumplitermelő ágazatra pozitívan hathat. A márka két terméke a napokban megkapta az Érték és Minőség Nagydíjat, amely nemcsak mérce és útmutató a honi gazdasági életben, hanem a magas, illetve megbízható minőség védjegye is.
 

Éhen maradhat Európa: gabonakrízis sújtja a kontinenst

2024. november 20. 13:30
Az európai gabonatermelés idén elérheti a legalacsonyabb szintet 2007 óta, a termelési költségek és az időjárási tényezők együttes hatása miatt. A helyzetet tovább súlyosbítja az ukrán gabonaimport által támasztott kemény verseny, valamint a romló minőség a főbb terményeknél.