Lakástakarék: a Bankszövetség egy új konstrukció közös kialakítását kéri a kormánytól

2018. október 17. 07:57
Közleményben védi a most megszüntetett lakástakarékot a Bankszövetség, a visszafogottan tárgyilagos hangvételű közlemény szerint "a felelős gazdálkodás fontos sarokköve a megtakarítás. Senki által nem vitatott tény, hogy ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet."

A közlemény ezután kicsit szakmázik, miszerint "a lakossági megtakarításokat időhorizontjuk alapján a következő növekedési sorba szokás rendezni: bankbetétek, értékpapírok és befektetési alapok, lakástakarékossági konstrukciók, nyugdíjalapok". Azt írják, most kormányzati intézkedések érintik a két hosszú futamidejű konstrukciót.

A Magyar Bankszövetség két szempontra hívja fel ezek kapcsán a figyelmet "annak érdekében, hogy erősödhessen a felelős gazdálkodás, nőjön a társadalom pénzügyi edukációs felkészültsége, és legalább fennmaradjon a megtakarítások volumene."

  1. A nyugdíjpénztári takarékosság a felelős egyéni, családi gazdálkodás kiemelkedően fontos, hosszú távú összetevője. Kiszámíthatóságot, biztonságot visz a társadalom tagjainak életébe a kedvező hozamok mellett. A nyugdíjpénztárakba kerülő források évtizedekre biztosítják a magyar állampapírok, kötvények és tőzsdei befektetések jól kiszámítható fedezetét, így a magyar gazdaság szabad fejlesztésében kulcsszerepet játszanak. A Magyar Bankszövetség egyértelmű kérése, hogy a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsák vissza.
  2. A lakástakarékpénztári megtakarítás az elmúlt két évtizedben a pénzügyi tudatossági stratégia egyik legelfogadottabb és legnépszerűbb eszközévé vált. Hazánkban a lakástakarékpénztári rendszeren keresztül eddig több, mint 3,7 millió lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok teremtéséhez, csakúgy, mint a hasonlóan alapvető szükségletet kielégítő lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2.000 milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül 1 milló család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van). 

A közlemény szerint a lakástakarékpénztári termék

  • érdemben hozzájárul az új lakás építési piac fellendítéséhez, az ügyfelek ugyanis szívesen kombinálják a kamattámogatott hitelekkel.
  • kiegészíti továbbá a CSOK igényléseket is, és a jogszabályban előírt önerő előteremtéséhez is kiváló lehetőséget biztosít.
  • jelentős szerepet játszik a gazdaság fehérítésében is, hiszen a pénz felhasználását mindenkor számlával kell igazolni.
  • ezáltal jelentős ÁFA jövedelmet csatornázott be az állami költségvetésbe.

SZÁMÍTÁSAINK SZERINT A RENDSZER KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT HATÁSAIN KERESZTÜL  A TÁMOGATÁSI KIADÁSOKAT TARTÓSAN MEGHALADÓAN JÁRUL HOZZÁ A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELI OLDALÁHOZ

- írja a Bankszövetség.

A Magyar Bankszövetség kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett forma helyett, szakmai egyeztetés alapján legyen lehetőség olyan új konstrukció mihamarabbi közös kialakítására, amelyben a magyar családok, a gazdaság és az állami költségvetés közös érdekeit szolgálva, az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhessen hosszú távon.

Magyar Bankszövetség

index.hu

Kapcsolódó cikkek

Vadkárfelmérés – fókuszban a kommunikáció, a tudásátadás

2016. augusztus 25. 08:06
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik összevont osztályülésén vettem részt, amelyet nagy érdeklődéssel vártam, de nem csak én, hanem a meghívott osztálytagok, szakértők és a sajtó képviselői is. A tavalyi évben a NAK és a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadvilág Megőrzési Intézete vadkár témakörben végzett kérdőíves felmérést, amelynek eredményeit ezen az ülésen ismerhette meg a nagyközönség.

Mit gondol, tényleg nem innovatív a magyar mezőgazdaság?

2016. június 23. 08:08
Az innováció szempontjából az élelmiszeripar megítélése egészen kedvező a lakosság körében, a magas technikai igényű technológiai szektorokat követően a negyedik helyen áll, míg a mezőgazdaság az utolsók között található. Az innovatív élelmiszeripari termékek listáját a tejtermékek, míg az exportra alkalmas áruféléket a zöldség-gyümölcsfélék vezetik - derül ki a K&H 500 fős mintán végzett lakossági kutatásából. A vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan látja a lakosság a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart az innováció szemszögéből.