A jegybank statisztikái szerint a lakosság folyószámlabetétekben és készpénzben tartott megtakarításainak együttes összege 16 161 milliárd forintot ért el a harmadik negyedév végén, 8,8 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a folyószámlabetétek állománya zsugorodott a látványosabb mértékben – 12,2 százalékkal –, és jóval 9700 milliárd forint alá csúszott. A háztartásoknál lévő készpénznél ennél jóval visszafogottabb, 3,2 százalékos visszaesést mutatnak az MNB idősorai, de ez is azt jelenti, hogy a 2022. szeptemberi 6713 milliárd forinthoz képest több mint 200 milliárddal csökkent az állomány.

A lakosság pénzügyi eszközeinek teljes állománya viszont – ami gyakorlatilag a megtakarításokat jelenti – 12,2 százalékkal gyarapodott éves összevetésben, meghaladva a 92 800 milliárd forintot. Mindezek nyomán a be nem fektetett, „pihenő” pénzek aránya érezhetően csökkent a háztartások megtakarítási portfóliójában, és a 2022. szeptemberi 21,4-ről 17,4 százalékra esett vissza. (Ez azért is figyelemre méltó fejlemény, mert az elmúlt években a készpénz és a folyószámlabetétek súlya rendre 20 százalék környékén vagy afölött mozgott a lakosságnál.)

 

A pihenő pénzek arányának csökkenéséhez két fontos tényező járulhatott hozzá. Az egyik, hogy az elmúlt időszakban magas szinten mozgó infláció miatt a háztartások egy része kénytelen volt hozzányúlni a tartalékaihoz, ami értelemszerűen a számlákon tartott pénzt érintette elsősorban. 

A másik fő ok, hogy az elmúlt időszakban a lakosság egyre nagyobb hányada fordult az értékpapír-befektetések felé, ami jelentős részben a vonzó kondíciókkal kínált lakossági állampapíroknak és a befektetési alapok stabilan növekvő népszerűségének tulajdonítható. Arra nem lehet számítani, hogy a közeljövőben is jelentősen csökkenjen a pihenő pénzek állománya a lakosságnál, az a tény azonban, hogy a hosszú évek óta tartó növekedés megállt, már önmagában is figyelemre méltó eredmény.

 

forrás: vg.hu