A munkaidő rugalmas beosztása fontos feltétele a versenyképességnek az „új, digitalizált világban” – mondta a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak Christoph Schmidt, a testület vezetője, aki szerint „elavult elképzelés, hogy a munkaidő akkor kezdődik, amikor az alkalmazott megérkezik az irodába, és véget ér, amikor távozik”.

A munkavállalók védelmét szolgáló szabályok jól beváltak Németországban, de egy részük a digitalizáció miatt már nem alkalmazható, ezért változtatni kell. Így például a vállalkozásoknak biztosítékokra van szükségük arról, hogy nem történik jogsértés, ha „egy alkalmazott este még részt vesz egy telefonkonferencián, másnap pedig reggeli közben elolvassa az e-mailjeit”.

A munkaidőről a kilencvenes években elfogadott törvény szerint egy munkanap legfeljebb nyolc órából állhat, egy hét pedig legfeljebb hat munkanapból, és két munkanap között legkevesebb 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.

A munkaadói oldal régóta sürgeti a szabályozás átalakítását. Az egyik legnagyobb német cégnél, a Boschnál például azóta okoz gondot a jogszabály, amióta a munkatársak laptoppal dolgoznak. Amikor 2014-ben bevezették, hogy a nagyjából 100 ezer németországi alkalmazott otthon vagy út közben is dolgozhat, világossá vált, hogy a munkaadó a legalitás határán mozog – mondta a Welt am Sonntagnak Birgit Isenmann jogtanácsos, rámutatva, hogy ha egy munkatárs este még megír egy hivatalos e-mailt, akkor a törvény alapján a következő 11 órában nem dolgozhatna.

A munkaadói szövetségek országos szervezete (BDA) szerint nem napi, hanem heti szinten kell meghatározni a munkaidő maximumát, meg kell szüntetni, hogy a napi munkaidő legfeljebb nyolc óra lehet, és be kell vezetni helyette azt, hogy a heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet. Így rugalmasabban időbeosztással lehetne dolgozni. Továbbá a két munkanap közötti pihenőidőt 11 óráról 9-re kellene csökkenteni – sürgeti a BDA, kiemelve, hogy az
EU-s szintű szabályozás sem 11, hanem 9 órás pihenőidőről rendelkezik. 

A szakszervezetek ellenzik a követeléseket, mert attól tartanak, hogy a munkaadói oldal valójában a munkaidő meghosszabbítására törekszik. A gazdasági bölcsek tanácsa szerint a rugalmasság növelése nem jelentheti a munkaidő meghosszabbítását, a reformnak kizárólag a jelenlegi mennyiségű munkaidő észszerűbb beosztására kellene irányulnia.

adozona.hu